Szívetek mélyén mit szeretnétek, mi legyen a gyereketek, ha felnő?

Sokmindent elképzeltem már a fiamnak, de nem tudom... :) Hét éves, és most már neki is vannak elképzelései, de hát nyilván ezek még nem komolyan vehető elgondolások, viszont nagyon aranyos, amikor azt mondja, hogy feltaláló lesz, ha nagy lesz :) Én mondjuk informatikusnak tudnám elképzelni, vagy valamilyen tervezőnek, mérnöknek, ezekhez van érzéke.

Azt sosem mondtam, vagy gondoltam, hogy az én szakmámat ne válassza (szociális munkás vagyok), de jobban örülnék, ha valami olyan tetszene meg neki, amivel azért tisztességesen lehet keresni is. De nem hiszem, hogy az én szakmámat választja majd, ő inkább műszaki beállítottságú, bár tény, hogy van benne egy nagy adag szociális érzékenység is.

Az apja sokkal inkább szeretné a saját pályája felé terelgetni a gyereket, mindig mondogatja, hogy majd valamilyen üzletember lesz belőle, de igazából hogy ahhoz van-e bármi affinitása, az majd később fog kiderülni. Meg majd úgyis az lesz végül, ami lenni szeretne :)

5 éves fiam van, tűzoltónak és focistának készül. Ja, vagy vulkán kutatónak.

A focihoz van érzéke, nagyon jól kezeli a labdát.

De igazán nem érdekel, hogy mi lesz, csak mint már többen is leírták, boldog legyen, szeresse amit csinál.

Én azt szeretném, ha a saját életét élné a saját döntései alapján, és nem lenne olyan mások véleményétől függő, mint mostanában rengetegen.

Ha ez sikerül, onnantól ki tudja magának alakítani, mit szeretne.

Még két éves sincs, nem szoktam azon gondolkozni, milyen szakmát kellene neki választani. Alap, hogy a legtöbb fiú szereti az autókat meg az állatokat, ettől nem lesz mindből autószerelő vagy állatorvos.

Nem izgat, hogy a mi szakmánkat kövesse, és nem tiltanék neki semmit. Persze minden szülő szeretné, ha valami jól kereső állása lenne a gyerekének, de erőltetni nem lehet, hogy legyen igazgató.

Egyébként akiknek ilyen elképzeléseik vannak, hogy orvos lesz meg bankigazgató, azok tudják, mivel járnak ezek a szakmák, vagy csak hangzatosnak találják?

Bármi is lesz a két lányomból (3,5 éves; 10,5 hónapos) én mindenben mellettük állok és támogatom őket :)

A kicsi szerintem örül, ha a fogzást túléli a következő 1,5 évben még. A nagy pedig annyira interaktív és annyi minden érdekli, hogy maga se tudná megmondani, hogy mi szeretne lenni.

Minden esetre örülök neki, hogy a világot látja és felfedezi. Ennél több egyenlőre nem is kell. :)

A legfontosabb nekem, hogy boldog, kiegyensulyozott ember legyen, es ehhez szerintem kell az is, hogy olyan munkaja legyen, amit szeret, es amire kereslet is van, es meg is tud belole elni. Donthet mas palya mellett, de arra fogom osztonozni, hogy legyen egy B terve is, ami a fentieknek megfelel.

Nekem mindegy, hogy milyen munkat valaszt, csak legyen vele legalabb egy normalis szinten elegedett.