Normális, hogy egy nő az anyukáját "előnyben részesíti" az anyósával szemben?

10-es, ritka h____e az anyósod. :)

Szerintem igen, normális. Bár nekem nem él anyósom, így nem tudom konkrétan.

Én is olyan szerencsés vagyok, hogy anyósom is nagyon nagyon rendes ember, és édesanyám is tökéletes nagymama és anyuka is.

MIkor az első babánkat szültem, kettesben oldottuk meg a dolgokat a férjemmel, mikor a 2-3at, anyukám jött el segíteni, akkor őrá volt szükségem, de anyósom is bármikor jöhetett a kicsikhez. (2. szülés után rámtört a szülés utáni depresszió és anyukám volt az igazi támaszom. Sajna férjem sem igazán tudott megérteni- pedig úgy érzem maximálisan mellettem állt, de akkor anyukámnak köszönhetem, hogy túl tudtam tenni magamat a dolgokon.)

Minden gyerek sokat van mindkét mamánál, és mindkettővel nagyon szuper a kapcsolat, ha bármi van azért hagyom többször anyukámra a gyerekeket, mert anyósom még dolgozik, édesanyám pedig már nyugdíjas (nyugdíjas ovonéni- ugyhogy duplán főnyeremény), anyósomnak még sok kötöttsége van a munkából kifolyólag. De ha szabin van, vagy hétvége van, akkor oda is szívesen megyünk mi is, és a gyerekek is.

Ez utóbbi válasz telitalálat. Ideális esetben, ha az anyukámmal nagyon jó a viszonyom, és az anyósom is tündéri, akkor is ottvan egy hajszálnyi különbség, az anyukám az anyukám, az anyós meg csak egy másik szeretett személy a sorban. De ideális esetben a saját gyerekemet mindkettőre egyformán szívesen bízom, de érzelmi ügyekben még mindig anyukám az első.

Mondjuk a kapcsolat kialakulása sokat függ a hozzáálláson. Ha én jóban akarok lenni az anyósommal, akkor elnézek neki dolgokat, mert a szerelmem anyja, és próbálok jó viszonyt kialakítani, ha ő erre vevő, akkor nyert ügy van, ha nem, az már más téma.

Szerintem ez amiatt is van így, mert én anyukámnak megmondom, hogy: figyi anya, én nem hagyom sírni a babát, te se hagyd.

Míg anyósnak az ilyet ritkán lehet mondani, mert nem vérszerinti családtag, nem olyan a viszony. Tehát amíg megvan a 3 lépés távolság, addig nem olyan könnyű bevonni.

Nem tudom érthető volt-e.

Szerintem az a legjobb, ha egy anyós készséges, és elismeri, hogy egy másik ember másképp nevel, a meny pedig elfogadja, hogy ilyen előzékeny volt vele az anyós, és nem próbál belekötni, meg rosszat látni benne.