Csajok! Anti-anyós klub? (Egy kérdésben volt így írva! ) Kinek milyen a viszonya az anyósával, mióta megszületett a baba? És a sógorokkal, sógornőkkel? Egy könyvhöz gyűjtenék ötleteket, köszi ha írtok!

Na kiváncsi vagyok az anyós utálók mit fognak ínri.

Nekem jó a kapcsolatom az anyósommal és szeretjük is egymást. Néha van nézet eltérésünk, de ezek mind csak tényleg nézet eltérés. Ö max megmondja amit ö másképp csinálna de nem szolja le amit én csinálok.

Pl ö már biliztetne (17 hós) én meg nem. Ö nem adna cumit én meg igen. Elmondta hogy volt a fiukkal, én meg elmondtam hogy csinálom lányunkkal. ennyi, nincs sértödés.

Apósom már más tészta, mert neki soha semmi nem jó, de ezen csak néha húzom fe magamat mert mellette ott van anyósom akivel jól kijövünk.

Sógorom kicsit nehezebb, ö gyerekorovos, és egy orvosnak más elképzelése van a gyerekekröl. Pl túl sok cukrosat adok neki (reggel kap hipp teát aztán csak vizet, még alamlevet sem, max ünnep napokon, majd rendesen étkezik, és délután néha de az sem mindig kekeszet kep, nem adok se tejszeletet, se csokit, se krémes kekszet, csak nagy ritkán pl ünnepnapkor mikor sógorom eljön). de a kapcsolat szuper bármikor hívhatom, magán ügyeinket testvérként beszéljük meg (pl beszámol csajozásairól).

Tesóm részéröl a sógornömmel is jó viszony, mikor magánügyi bajom volt vele simán megoszthattam. gyereknevelésben ö is másképp látja a dolgokat de nem veszünk össze. Ö szabadabban neveli az övéit, de soha nem szolt meg mikor én vigyáztam a fiára hogy én bizony kemény határokat állitottam fel(mint hogy játék után össze szedjük a szétdobált játékokat).

Nekem anyámmal talán nehezebb mert ö kerítés nélkül megmondja mi van sokszor bele szól dolgokba, de felhúzom magam rajta majd tovább lépek és elfejeltem.

Szia! Nem vagyok anyósom nagy rajongója, legszívesebben a föld alatt látnám már, úgy 5 méterre. :) Ő az én saját házi sárkányom!

Több eset is van, bár nem velünk történt, hanem sógornőm gyerekeivel, de érdemes leírnom.

1. Elmentek nyáron a Balatonra a gyerekekkel fürdeni, (anyós, após 2 gyerek, 6-7 évesek). Mondtam neki vigye el a 20 faktoros naptejem, le ne égjenek a gyerekek, nem vitte, a két gyerek vállát hólyagosra! égette a nap.

2. Benta pataknál játszottak, a kisebbik gyerek beleesett, szandálját is elhagyta. No komment...

3. (ez már velünk volt) Haza hoztuk a kisfiúnkat a kórházból, és 1 hónapig hallgattam, hogy nem jó a tejem, adjak a gyereknek tápszert, mert éhen hal (anyámat, nagyanyámat, mindenkit ezzel szított ellenem). Nem tudom ezt honnan vette. A fiam 4. hónapra megduplázta a súlyát, okos, értelmes, kiegyensúlyozott, nyugodt kis baba... 8 hónapos, de még mindig napi 3* szopik...

Állandóan mindenben okoskodik. De már megtanultam, egyik fülemen be, másikon ki.

Szóval csak egy bajom van, de az nagy, az pedig, hogy lélegzik.

Nagyon szeretem, nagyon jó a viszonyunk. Ennek szerintem egyik oka, hogy fiatalon szült, vagyis fiatal és fiatalos. Van, hogy eltér a véleményünk, akkor megjegyzi udvariasan, de nem szól bele a gyerek dolgaiba.

Volt egy hosszú kapcsolatom a férjem előtt, azt anyós-jelölt tette tönkre. A srác szomszédjában lakott, sokszor átjárt. Az első botrány azért volt, mert én állítólag csak fogyasztottam, de semmit nem segítettem neki. Pl. megittam a kávét, és betettem a mosogatóba a csészét, nem mostam el. Én nem értettem, mert nem ott laktam, én úgy gondoltam, mert olykor átmegyünk, vendég vagyok, de mindegy, elkezdtem segíteni. Megkérdeztem, miben segíthetek, akkor azt vágta a fejemhez, hogy magamtól nem látom, mit lehetne segíteni.

A végső döfést akkor adta meg a kapcsolatunknak, mikor a barátomnál voltam egyszer egyedül, ő átjött mosni (nem értettem, minek jön át, mi is tudtuk használni a mosógépet), meglepődve tapasztalta, hogy ott vagyok, majd hosszasan beszélt arról, én milyen undorító vagyok, és nem tudja, miért, de szíve szerint a hátamba vágna egy kést, és leülné a 20 évet értem. Nem tudta, megmondani, miért utál ennyire, csak mert szerinte a szemem sem áll jól. Persze más gondok is voltak a kapcsolatunkban az akkori barátommal, de így nem tudtam közös jövőt elképzelni vele. 4 évig tartott.

A férjem családja csodálatos, minta család, nagyon szeretnek, első perctől befogadtak, és én is nagyon szeretem őket.

A biztosítékot rendszeresen kicsapja, de ugyanakkor tudom, hogy szeret minket. Milyen a viszony? rapszodikus

pár eset röviden:

- egész picinek konkrétan csúnyának nevezte az unokáját (burkoltan, de erre akart kilyukadni)

- még arra is szeret (már leszokóban) célozgatni, hogy milyen "szarokat" (ez idézet volt) főzök a gyereknek, tüntetőleg csinált neki ő kaját

- gyereknek mondja, hogy anya menjen a csudába (viccesen, de lehet, hogy komolyan gondolja)

- nevezett már felelőtlennek (indokolatlanul), mert ez volt egy lelki zsarolás része

ezeket a dolgokat igyekszem megbocsájtani, elfelejteni, de néha nagyon csúnyán tud viselkedni. (aminek a hátterében én tudom mi áll: ragaszkodik az egy szem fiához, az unkokájához. most lett nyugdíjas, nem találja a helyét. )

Összefoglalva: a klasszikus történet. remélem idővel majd javul a helyzet

Sajnos nem ismertem anyósomat, mert fiatalon meghalt. Apósommal élünk egy fedél alatt. Nem szól bele, hogy hogyan nevelem a gyereket, általában.

Viszont a férjem testvérei........

Huh, ők aztán rendesen verik a biztosítékot. 20 feletti gyerekeik vannak, anyósom rengeteget segített nekik, míg élt. Amikor átjönnek, mást sem tudnak, mint fikázni, hogy nincs mindig minden élére állítva, kitakarítva. 3 éves a fiam és nem igazán szeret pakolni maga után.

Mikor pólyás volt a fiam, akkoris csak okoskodni tudtak, segíteni azt nem. Azt nem látták, hogy éjjel 3szor keltem fel és fejtem, majd odaadtam üvegben a kicsinek a tejet. Nem látták, milyen hulla vagyok. Csak azt, hogy nem főztem, ha főztem, akkor nem volt elmosogatva.

Most várom a második babát, de tudom jól, ugyanez lesz a helyzet. És az a legnagyobb bajom, hogy nem tudom leszarni a véleményüket. Pedig sokkal nyugodtabb lenne a terhességem is, meg utána is.

16hkm

Szia!

Nekem a Párom Mamája verte ki a biztosítékot anno! Együtt laktunk,mindig ott volt a hátsómba,tette a megjegyzéseit... Már 4,5 éve nem lakunk együtt,azóta felhőtlen a kapcsolat.

Anyósommal pedig csak azért nincs gondom,mert elég messze lakik ahhoz,hogy ne kelljen találkoznunk sűrűn. Ő az a típus,aki jópofiból kérdezi meg,hogy "mikor jöttök???" Egyébként tesz ránk. A saját fiának nem kívánt soha sem sms,sem képeslap,sem egy telefon formájában boldog szüli vagy névnapot,karácsonyt.. ez nekem nagyon fura. Amikor megszületett az első unokája,1 hét eltelt és már itt is volt-piásan. Utána az 1 éves szülinapján volt nálunk,majd egyszer nyáron,1 hétig volt a Párom Mamájánál,onnan 1x jöttek el,amikor haza indultak,el sem köszöntek. A második unokát csak akkor látta,amikor vittük 2 hónaposan,vagy 4? -már nem emlékszem pontosan. Azóta 1x voltak -most nyáron - a Párom mamájánál,le sem méltóztatott jönni (igen,tudom,én is lemehettem volna,de ezek után leshette!), és mivel ilyen hozzá állása van,így azt is mástól tudta meg,hogy a harmadik unoka is a világon van! Akkor felháborodottan hívta fel a Páromat. Írnék még róla egyebet is,de szerintem ennyit is elég volt olvasni!

Sok sikert a könyvedhez!!

Üdv:3 lányos!

Apósomról nem írtam,mert annyira bele voltam merülve anyósba!

Após egy angyal!! -el váltak,az okát pontosan nem tudom,pletyka az van,ki tudja igaz e,így azt nem írom le. Akkor kereste jobban a Páromat,amikor én és a kis pocaklakó képbe kerültünk. Azóta Apa igazán és nem csak Papa!! Ő sem itt lakott,de Ő a városba költözött!

Apósom az az ember,akire számíthat mindig az ember. Persze,Ő is tud fene okos lenni,ami néha idegesít,de nem szólok semmit,mert nagyszerű ember!!! Nagyon szeretjük!! :-)

Néha a pohár fenekére néz,és esetenként úgy jön hozzánk (nyugdíjkor) ,amitől a falra mászom gondolatban,de ezt leszámítva tényleg nem tudok semmi rosszat írni!! Ja,képes olyan dolgokon megsértődni,megharagudni! Volt,hogy semmi köze nem volt egy dologhoz, szóváltásba-nem kiabáltunk,nem veszekedtünk!!- kerültem a Párommal,erre Após fogta magát és 2 hétig nem is jött.

Ő elvisel engem, én meg szeretem és tisztelem Őt!! :-)

A világ legjobb Apósa címét- ha lenne ilyen, Ő vinné haza!!

Üdv:3 lányos

Anyósom meghalt. Mikor összejöttem a férjemmel, beteg lett, és rá másfél évre meghalt. Elég tudálékos asszony volt, hasonlított rám természetileg. Csíptük egymást, úgyhogy nagyon sajnálom, hogy nem élheti meg az unokája születését. (szeptemberben fog születni)

Viszont apósom túltesz 10 kotnyeles anyóson is. Mindenbe bele akar szólni. Férjemnek volt hogy ebédet vitt a munkahelyére mert ő úgy gondolta h biztos éhes, holott a férjem szólt neki h én főztem. De ez hidegen hagyja. Persze ez apróságnak tűnik, de idegesítő. Lakásfelújításkor minden áron azt akarta, hogy úgy legyen ahogy ő eltervezte. Hát ne úgy lett :). Kiharcoltam nagy nehezen. Férjem nagyon jószívű ember, és nem szól az apjára, nehogy megbántsa. Én meg felhúzom magam, majd pár órával később lenyugszom és elfelejtem. Kíváncsi leszek mi lesz ha megszületik az unokája...

Sógorommal semmi gondom nincs. Messze él tőlünk. Mindig is rendes volt velem. Sose szólt bele semmibe.