Vállalnátok pánikbetegen gyereket?

Jaj, most meg sértődöttségből jeleznek kell, hogy amúgy gy te egy mártír csoda anya vagy. Mennyiben kapcsolódik a tartós beteg gyereked a kérdéshez?

Halvány rózsaszin fogalmad nincs a pánik betegségről, pont ugy, mint a nagy átlagnak. Annyiban egyetértünk, hogy kar volt egy percet is pazarolnod a drága idődbol a kerdesre.

13, 15 valasz is az enyem volt. Majd írok egy "n"t a válaszaimbol végére, jo?

Igen, nekem van parom, aki pánikbeteg. A gyerek nem kozos, csak közösen neveljük.

En a szules utan lettem pánikbeteg, de csak évekkel később ismerték fel. "Szerencsére" kémiai depressziós lettem - ez az, amikor a hormon háztartás felborul, megszűnik a szerotonin termelés es depressziós tüneteket produkál a beteg. Erre hatástalan a pszichoterápia, csak gyogyszer segít es bármikor ujra elo jöhet. Na, emiatt jártam pszichiáterhez, aki felismerte, hogy pánikbeteg vagyok. Erre használtunk terápiát es fejleszt ettünk ki közösen gyakorlatokat, amik -nekem -segítenek.

A parom gyerekkora óta agorafobias, ez váltja ki nála a pánik rohamokat is. Szed gyogyszert es terápiára is jar, ami sokat segít. A ki se lep a hazboltol eljutottunk oda, hogy mar a várost is képes elhagyni, bar a buszon, vonaton időnként pánik rohama van.