Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Mit gondoltok a helyzetemről?

Mit gondoltok a helyzetemről?

Figyelt kérdés

Nagyon nehéz helyzetben vagyok. Van egy 2 éves gyermekem, nemrég sikerült egy állást találni, igaz csak pár hónap határozott, de hát az is több a semminél. Csak a baj, hogy úgy érzem nem tudom csinálni, egyszerűen nem értem, nem fogom fel a dolgokat. Nagyon rossz érzés. Nagyon szeretném megtanulni, de segítséget nem nagyon kapok, vagy nem olyat mint nekem jó lenne. De időben nagyon jó és a kicsinek a legideálisabb, tudom vinni hozni a bölcsibe. De félek ha nem tudom megcsinálni a feladatom, el fognak küldeni, mert hülye vagyok és utána már csak olyan helyre tudok menni, ahova hajnalba kell elmennem itthonról és későn hazajönni. A kicsit akkor fel kéne áldoznom szinte, az pedig nagyon rossz lenne. Persze feltéve ha találnék másik munkahelyet.

Nagyon fontos dolgoznom, mert anyagilag a padlón vagyunk teljesen, így nem engedhetem meg magamnak hogy ne kapjak fizetést. De egyszerűen nem fog az agyam. Nem is tudom mi van velem. Pedig szeretném nagyon csinálni, megtanulni, de egyre jobban érzem fel kell adnom, mert nincs értelme tovább erőltetni. Ez más terület teljesen mint amit azelőtt csináltam, aztán ugye ott volt a gyerekkel otthon töltött idő és nehéz. Mindehhez jön, hogy itthon sem jó a kapcsolatom a párommal. Úgy érzem romokban az életem. Úgy érzem nem vagyok alkalmas a munkára, dolgozni. Nagyon érzékeny is vagyok, olyan könnyen elsírom magam hogy csak na. Nem tudom mit kéne tennem. Feladni ezt a munkát és továbblépni aztán majd lesz valami? Max éhenhalunk addig szó szerint. Vagy csinálni tovább. De hogy ha nem megy egyszerűen? Nem is értem magam, soha nem adtam fel, de most úgy érzem nem szabad tovább csinálni, mert nem tudom megcsinálni. Úgy érzem teljesen más területen kéne dolgoznom, de pénzem nincs tanulásra, szakmám már van, tehát a mügyi sem támogat, nem tudom mit tegyek. Kérlek segítsetek nekem,a adjatok tanácsot. Azért írtam ebbe a rovatba, mert úgy érzem a helyzetemet legfőképpen a kisgyermekes anyukák tudják átérezni, persze nem csak ők.

Várom a tapasztalatokat, történeteket, javaslatokat, hozzászólásokat.


2009. okt. 30. 15:35
1 2
 11/11 A kérdező kommentje:

Köszönöm a bíztató szavakat!

Nálam az a helyzet, hogy nem csak én érzem, hogy ez nem nekem való, hanem látom hogy nem jó nekik amit csinálok, hogy nem fejlődök olyan tempóban mint kéne. Nem vagyok elég önálló, vagy nem tudom.

Volt már egy megbeszélés hogy jobban kell végezni a dolgom és nem csak azt a részét, mert vannak még részek amik nagyon fontosak. Meg hát van egy kis kavar is és nagyon nehéz kibogozni a szálakat. De félek nem fogják megvárni, hogy én rájöjjek magamtól.

Hát megpróbálom kihúzni amíg lehet, de addig is a legjobban végezni amit addig megcsinálok, de nézek mást is. Bár manapság nagyon nehéz mást találni.

2009. nov. 5. 18:37
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!