Mit gondoltok a helyzetemről? Ti mit tennétek?
Sajnos jó pár év munkaviszony után munkanélküli lettem. A párommal már egy ideje terveztük, hogy 2011 tavaszán belevágunk a babaprojektbe. Amikor megtudtuk, hogy megszűnik a munkahelyem, akkor azt beszéltük meg, hogy toljuk tovább a dolgot 1 évvel, mikorra megint stabil munkahelyem lesz, stb.
Viszont ahogy eltelt 1-2 hónap mindketten rájöttünk, hogy amire igazán vágyunk az egy kisbaba, és nem szeretnénk várni vele tovább, így felhagytunk a védekezéssel.A baba eddig még nem jött össze.
Sajnos melóhelyet nem sikerült találnom azóta, és van is egy kis félsz is bennem, amikor állásinterjúra megyek, hogy mit tegyek ha felvennének valahova és akkor derül ki, hogy mégis sikerült a baba? Érdemesebb visszamondani és nyugodtan megélni, nem titkolni a terhességem? Vagy a piszkos anyagiak miatt inkább titkolni azt, amire olyan régóta vágyom/ vágyunk? Stresszelni magam azon, hogy mi van ha kiderül, és próbaidő alatt kitesznek?
Anyagilag egész jól állunk, lakás, kocsi, férjemnek stabil, jól fizető munkahely, megtakarítás, amibe egy gyerek is beleférne, de azért ha dolgoznék, akkor is tudnánk mit kezdeni azzal a plusz pénzzel. Illetve nem utolsó sorban azt tartom normálisnak, ha az ember dolgozik, és nem otthon ül.
Volt már valaki ilyen szituációban? Ti mit csináltatok? Ugyanúgy kerestetek állást, és amikor mondjuk kiderült hogy babát vártok akkor titkoltátok? Vagy mindent a babára tettek fel, és őt vártátok, az álláskeresést pedig hanyagoltátok?
Olyanok is írhatnak nyugodtan, akik nem voltak ilyen helyzetben,de van véleményük :)
válasza: válasza:Ahogy az első válaszoló írta: Keress munkát, közben próbálkozhattok. Ha összejön a baba, és összejön az állás kábé egyszerre, nincs baj. Amíg lehet titkold a babád. Minél később mond el.
Amikor előtör az emberben a gyermek utáni vágy, igen nehéz visszatartani. Én 3 éve akartam már, mire elkezdtünk próbálkozni, nagyon nehéz volt a várakozás.
Ha most 1-3 évig nem találsz melót, addig nem is próbálkoztok?
Nem tudom mi a helyes döntés, nehéz.
válasza:szerintem egy allasinterjun nem kell kitalalni az osszes lapjaidat. Nyugodtan keres allast, legy magabiztos, csak ne mond el h te babat szeretnel hamarosan. Ha meg probaido alatt osszejott a baba, akkor nyugodtan megmondhatod ez az abra. Sose erezz emiatt lelkiismeretfurdalast. Hiszen a munkaltato sem erez irantad lelkiismeretfurdalast amikor kiteszi a szurod. Ha anyagialg jol alltok akkor meg nem olyan mindegy h megszunik a probaido alatta munkad????
ha meg otthon ulsz es csak a baba korul forog az agyad, es mondjuk nem azok kozze a szerencsesek kozze esel h hippa hoppa osszejon, es probalkoztok egy-ket ev, ebbe bele fogsz orulni.
Pl nekem az elso kislanyom osszejott pik pak. A masodik terhessegem is pik pak osszejott de 7ik heten spontan elveteltem. Utana egy ev probalkozasra jott ossze a harmadik babo, akit szinten elvesztettunk, 6ik heten elhalt a terhesseg es muvi uton fejeztek be. Ezt csak azert irom, h nem biztos h minden pik pak osszejon. Ha pl nem dolgoznek akkor, nem tudnank most nyaralni menni, es beleorulnek a fajdalomba. Most h le vagyok agyilag terhelve nincs idom keresni a miertekre a valaszt es ez ad erot h a tenyeket konnyen feldolgozzam.
válasza:Bocs félig olvastam el, de ha épp munka nélküli vagy és amúgy nincs anyagi gond, akkor teljesen hülyeség új munka helyet keresni azért, hogy x hónap után lépj onnan a szülés miatt (tuti nem vesznek majd vissza egy ilyen húzás után).
Ha már így esett használjátok ki a helyzetet és vágjatok bele.
Gyerek előtt és gyerek után közvetlenül amúgy se leszel népszerű a munkaerőpiacon.
válasza: válasza: válasza:Én ugyanígy voltam. Találtam munkát, és csodák csodájára egy év próbálkozás után a harmadik dolgozós hónapban (az új munkahelyemen) terhes lettem. Mivel rajtam nem látszott, csak a 17. héten mondtam meg a főnökömnek. Bár volt egy kis füllentés is, mert azt mondtam, hogy nem mostanra terveztük (naná, hamarabbra...), de örülünk neki. Nem volt belőle semmi gond, a kollégáim is örültek. Csak az utolsó 1,5 hónapban nem dolgoztam, mert már nem bírtam a tempót:)
Keress munkát, ha van mivel lefoglalnod magad, talán hamarabb érkezik a babuci is:)
válasza:Szia!
Nàlunk sincs még baba, pedig én màr nagyon szeretném, én 26 pàrom 25!
Egyellôre csak ô dolgozik, én tavaly diplomàztam azòta elsôsorban nyelvet tanulok, mert kûlfôldre kôltôztem, hogy a pàrommal végre egyûtt lehessûnk, neki van munkàja, de idén ôsszel neki is ùjat kell keresnie, nekem is jôvôhéten lesz az elsô àllàsinterjùm franciàul... Szòval ha az ember épp ésszel végiggondolja, akkor ide még nem kell a baba, de hàt az én szìvembe egy cseppnyi ész nem szorult, ìgy igencsak nehéz minden hònapban felfogni, hogy még nem még nem még nem...
De ha nàlatok rendben van az anyagi hàttér, akkor szerintem ne vàrjatok tovàbb, annak ellenére hogy neked épp most nincs munkàd.
Nekem anya mindig azt mondta, hogy nagyon ôrûl, hogy fiatalon lett anya, sokkal tôbb volt benne a bàtorsàg és a tûrelem is mintha mondjuk 30 kôrûl vàllalta volna be. Azt mondja mindig, hogy egész addig el se fogom hinni, hogy ez élet tényleg csak akkor kezdôdik mikor anya leszek, amig meg nem tôrténik velem, sôt ìgy sokkal tôbb idôt tôlthetett a gyerekeivel, van reménye végignézni ahogy az unokài nônek fel talàn még a déd unokàkat is... Anyàmék se értek el kevesebbet mint azok a pàrok akiknek nem vagy csak sokkal késôbb szûletett gyerekûk, hiszen ha az ember csak magàért felelôs akkor talàn nem veszi annyira komolyan hogy ez is meg az is kell, talàn kônnyebben lemond, de amikor egy anya vagy a szûlôk a gyerekûkért kûzdenek, annak hatalmas ereje van, szòval én csak azt tudom mondani, hogy CSINàLJATOK GYEREKET!!! Magamnak meg azt, hogy még egy évet bìrjak ki valahogy és kapjam meg ezt a munkàt, leszarom hogy nincs sajàt lakàs, stb. Legyen egy fix munkàm ahonnan nem vàghatnak ki meg legyen egy kocsi, ha baj van tudjak szaladni!!! Sok sikert!
Köszönöm az eddigi válaszokat!
Jelenleg az a szitu, hogy keresek állást és próbálkozunk közben, hiszen ahogy írta valaki, nem feltétlen jön össze elsőre. Mint írtam nem ez az első próbálkozós hónapunk, ezt mi is tapasztaljuk.
Az igaz, ha munkám lenne, nem lenne annyi időm a babával kapcsolatos dolgokon agyalni, de mivel 27 éves vagyok, házas, hiába rendelkezem jó diplomával, több idegen nyelvet is aktívan beszélek, van majd 7 év szakmai tapasztalatom, sok helyre ahová eddig simán felvettek volna, nem vesznek, mert úgy gondolják, elmegyek szülni. Amiben részben igazuk van, de úgy gondolom, ahhoz nem kell házasság, hogy valaki teherbe essen, illetve nem ez alapján kellene hogy az embert megítéljék. Mert mi van akkor – visszakanyarodva az elejére – ha évekig nem is jön össze, vagy valaki meddő, vagy ok hogy házas, de nem is biztos hogy akar gyereket, ezekhez meg úgy gondolom semmi köze a munkáltatónak. Hiszen amikor felvesz, ő sem közli, hogy lehet, hogy csak 1 évig tervez velem…(mert sajnos ilyen tapasztalatom is volt)
válasza:Szia!
Én valamennyire hasonló helyzetben vagyok, mint Te. 24 éves vagyok, és még csak "most jöttem ki az iskolapadból". Érettségi, diploma, szakma. Épp munkát keresek, de a férjemmel(28) már dolgozunk a kisbabán is. Ugyanezek a kérdések bennem is felmerültek, hogy mi lesz, ha kapok munkát, de terhes is leszek? Titkoljam? IGEN, titkolni fogom, amíg lehetséges! Szerencsére az anyagi hátterünk a férjemnek köszönhetően stabil (most lehet köpködni meg ingyenélőnek nevezni, NEM érdekel), szóval annyira nem aggódom, hogy esetleg ha összejön a munka+baba kombináció, aztán esetleg kirúgnak, mert nem tetszik nekik, hogy gyesre mennék, akkor sem fog érdekelni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!