Hogyan döntsem el, hogy melyik suliba írassuk a gyermeket?

Sziasztok!

Mindenkinek van egy kis igaza, a helyzet az, hogy a körzetes iskolába kötelesek felvenni a gyereket, máshová nem, csak akkor, ha van helyük. Ezért szoktak átjelentkezni a választott iskola körzetébe az emberek, mert akkor kötelesek felvenni.

Persze hozzáteszem, ez a „kötelezőség” sem tuti, nálunk például annyira „menő” a körzetes iskola, hogy már évek óta nem tudják az összes körzetes gyereket felvenni oda. Mivel az iskolaigazgató nem kutathatja, hogy valaki tényleg ott lakik-e, vagy csak átjelentkezett, mert ide akarja járatni a gyerekét, sokszor azoknak kell más helyre menniük végül, akik valóban a körzetben laknak.

Ha több a jelentkező egy iskolába, mint ahányat fel tud venni, akkor két lehetőség van, vagy indítanak új osztályt (ha van rá helyük, és megkapják rá az engedélyt), vagy a felvételik után a kerületi iskolák összeülnek, és amelyikben maradt hely, azokat felajánlják a kimaradt gyerekeknek – persze ebből elég hülye helyzetek adódhatnak, hiszen lehet, hogy a „legrosszabb” iskolákban marad csak hely már.

Mi tavaly jártuk végig ezt a mizériát, és nálunk (Bp.) például minden iskolában volt előkészítő. Ez persze nem kötelező, de nyílt titok, hogy az igazgatóknak valahogyan szelektálniuk kell, ezért az előkészítőkön való részvétel kvázi belépő az adott suliba (van ismerősöm, akinek a gyereke beteg volt, így 3x nem vett részt az előkészítőn, és nem is vették fel a körzetes sulijába…).

Ha olyan iskolát választasz, amelynek nincs körzete (pl. speciális ének-zenei vagy valami egyéb ilyesmi), akkor felvételiztetni is szokták a gyerekeket.

Hogy mi alapján dönts? Nem könnyű a döntés, de szerintem menj el (gyerek nélkül) bemutatóórákra, és figyeld a tanítókat. Elég sok minden le tud jönni abból, ahogy kezelik a gyerekeket, még akkor is, ha egy ilyen helyzet nyilván „műszitu”, ahol a legjobb oldalukat akarják mutatni.

Hidd el, a tanító személyisége a legfontosabb alsóban, és ha megnézel kettőt, már érezni fogod a különbséget, de érdemes minél többet is megnézni.

Esetleg nem tudod az ovistársak szüleit megkérdezni, akiknél van már iskolás gyerkőc? Persze ez is nehéz ügy, mert van akinek ez jön be, van akinek az.

A mi sztárolt körzeti sulink például nekem nem jött be, mások pedig imádják (nekem a „gyerekközpontúság” számított, nekik az, hogy minél több mindent tudjon villantani az iskola).

Szóval első körben gondold át, milyen a gyereket (szereti a sportot, zenét, nyelvet), milyen pedagógust tudnál elképzelni mellé (van, akinek a halkszavú „tyúkanyótípus” jön be, másnak az „őrmester”), ezalapján már tudsz kicsit válogatni a szóba jöhető sulik között, aztán menj el, és nézd meg a nyílt óráikat, amikben az is jó, hogy látod, milyen szülők érdeklődnek az adott intézmény iránt – nekem pl. az is segített a döntésben, mikor rájöttem egy sulinál, hogy ide csak „dzsipes-fuxos-plasztikolt” anyukák kívánják beiratni a gyereküket, én meg mást tartok fontosnak az életben.