A mai "anyukák" miért ilyen nagyon aggodóak mindenen ami a kisbabájukkal megtörténhet?

Az én fiam 7 éves és akkor is volt netem, mikor pici volt.

De eszem ágáben sem volt ilyeneket neten kérdezni. Sőt senkitől sem, minden jött ösztönösen!

Ezen a kérdésem amit feltettél, már én is gondolkodtam.

az ilyen kérdések: Ma nagyon meleg van, mit adjak a pici babámra? ha szoptatok akkor ehetek dinnyét? Meg stb.

Szerintem borzalom, ha nem jönnek ezekre a kérdésekre a válaszok ösztönösen, akkor még nem alakult ki az anyaság!

Egy anyának ezt ösztönösen " tudnia, éreznie" kell

Én is felneveltem 3 gyereket.De én a gyereknevelés mellett munkába is jártam.A mai anyukáknak a legnagyobb baja,hogy nagyon ráérnek,és ezért aggódnak minden felesleges dolgon.Még a háztartás vezetése is komoly teher sokuknak,mert valósággal rabszolgái a gyereknek.A szüleik tanácsát nem hallgatják meg,mert az nem modern.Inkább hisznek a sok okosnak,aki talán életében nem nevelt gyereket.Ha a baba megnyikkan,akkor azonnal felveszik,mert a sírás árt a kicsinek.,és lelkibeteg lesz miatta.Ennek az a következménye,hogy a gyerek még egy évesen is végig bőgi az éjszakát,és sem a gyerek,sem az anyuka,de a férj sem képes kipihenni magát.Az már csak hab a tortán,hogy a férj problémái sem érdekli őket,vele sem tudnak másról beszélni,mint a gyerekről.És csodálkoznak,ha a férj türelme elfogy.Ekkor persze csak a férj a hibás.

Lehet,hogy túlzok egy kicsit,de a kommentekből sokszor ezt szűröm le.Minden anya félti a gyerekét,ez természetes,de az már nem,ha a gyerek uralkodik az anyán. és a családon.Nem ártana néha az idősekre is hallgatni,akik ugye őket is felnevelték,és hagyták őket néha sírni,még sem lettek érzelmi nyomorékok.

én nagyon fiatalon 18 évesen szültem az első gyerekem, 19 évesen a 2.-at. Most 4 és 3 évesek. A védőnő 2-szer volt nálam, amikor a babákat hazahoztuk. Nem jött soha, nem kellett a segítsége.

Röhelyesnek tartom én is ezeket a kérdéseket, de hát tudod erre azt szokták mondani "unatkozó kismama".

De! jobb félni, mint megilyedni!!!

Van aki valóban túlaggódja a dolgokat,van aki egyszerűen nem tud mit kezdeni a rázúduló sok feladattal/problémával,és inkább kérdez,és van aki komolyan vesz minden 30-40-több éves babonát,tanácsot,de mégsem biztos benne,h jól tudja.

Bár gondolom le leszek pontozva,de véleményem szerint a tudomány régen túlhaladta anyáink,nagyanyáink által ismert gyermekápolási,gondozási,nevelési tanácsok jó részét.Sok dolog van amivel akkor nem foglalkoztak-pl allergia kialakulása-,de ma már sok mindent tudunk róla.A tudományos kutatások nem ufóknak készülnek,józan ésszel használva jobb életminőséget nyújthatunk a gyerekeinknek.Az,h életben maradtunk akkor is,nem hiszem,h meggyőző érv,hiszen az ősember gyereke is életben maradt.(Bár kisebb százalékban.:))Annak pedig csak örülhetünk,h "finomodnak" a nevelési elvek,hiszen még 1-200 éve is a nevelés pusztán jó alapos verést,megalázást,terrort jelentett.Nem hiszem,h ezt bárki visszasírná.

Szerintem , aki érett az anyaságra, az a 9 hónapot arra használja, hogy felkészüljön, utánaolvasson dolgoknak. Legalábbis én így voltam,nagyon szerettem volna kisbabát és előtte is és mikor terhes voltam akkor is érdekeltek a témák és olvasgattam. Ezért soha nem kellett itt ilyeneket kérdezgetnem mint a példákban írtál.

Lehet bunkóság amit írok, de én mindig az ilyen kérdéseknél 16-20 éves éretlen leányzókra gondolok, hogy ők teszik fel a kérdéseket.

És ha csak még arra gondolok, hogy ezek az anyukák, nevelnek fel gyermeket,úgy, hogy ilyen alapvető dolgokat nem tudnak.