Tényleg ennyire kirívó eset, hogy a 20 hónapos kisfiammal még babakocsival járok sétálni?

21 hónapos, és 20-20 perces boltba vezető utat úgy teszek meg vele, hogy odafelé babakocsi, visszafelé sétálhat. (Visszafelé épp emiatt 40 percessé válik az út.)

Ha olyan helyre megyünk, ami 30 perc gyaloglásnál messzebb van, akkor bicikli gyereküléssel. Ha nagyon messze van, busz+babakocsi.

Tényleg sokkal jobban kell figyelni, ha ő is gyalogosan van! Megértem, hogy mindent meg akar nézni/fel akar szedni, de fárasztó is egyben. Viszont fontosnak tartottam elkezdeni a rövid sétákat (mindig kitolva fokozatosan az időt) 15 hónapos korába, hogy megtanuljon az utcán mellettem menni, hogy mások is elférjenek a járdán, biciklik is stb. Már sokat fejlődött a "közlekedési kultúrája", de azért még mindig résen kell lennem.

Szerintem aki beszólogat, az nem feltétlen rosszindulatból teszi, csak valamit mondani akar, és nem jut eszébe más. Nálam ez egy kategória a szopik még/miért nem szopik már/már nem kéne szopnia; nem fázik/nincs melege stb. típusú "mondjak valamit" ismerősi megnyilvánulásokkal.

Persze nem mindegy, ki mondja! Ismerve az adott embert, fel lehet mérni, hogy tényleg rosszindulatú -e, vagy az ő idejében még más volt a gyereknevelés és neki furcsák a mi dolgaink.

3. válaszoló vagyok

Nem azért, mert nem fogok tudni aludni, csak kíváncsi vagyok, hogy aki lepontozgatja a válaszokat, esetleg megírná az érveit? Hisz könnyű odabökni, hogy egy 2 éves sétáljon csak, ha nem ismered a körülményeket, de azért én mégiscsak megnézném, hogyha nincs autód vagy nem autóval mész, hogy közlekedsz gyorsan egy alig 2 évessel, ha menni kell! Az enyém már 3 éves, de mire Szegeden (nem is Pesten) villamossal-trolival eljutunk oda, ahova mennünk kell, miután 1,5 órát vonatoztunk/buszoztunk, lehetőleg beleesik az alvásidő természetesen, hát kifáradunk rendesen (mert nyilván már nem babakocsival megyünk.). Ráadásul lökdösik, ha felveszem, fél kezemben a táska (mert fél napra csak vinnem kell valami kaját, egy váltás nadrágot-pólót, ha leönti magát, innivalót, könyvet, esetleg egy kis játékot), másikban a gyerek, a fogammal kapaszkodok?!

Egy ellenvélemény.

Nekem tök mindegy, hogy ki, hogyan sétáltatja a gyerekét, én ugyan ezért nem szólok be senkinek.

De én tuti nem fogom babakocsiba tenni a gyereket, ha már biztosan tud jönni a saját lábán. Egy ekkora gyereknek a legfontosabb "dolga" a világ felfedezése, és ehhez bizony hozzátartozik, hogy minden bogarat meg fűszálat alaposan ki kell elemeznie. Hozzá tartozik a kisgyermekkorhoz, és én nem fogom ebben megakadályozni úgy, hogy lekötözöm egy babakocsiba. Ok, ha mondjuk nagyon sietünk valahova akkor lehet, hogy alkalmanként elővesszük a babakocsit, de ha csak sétálunk, akkor engedem neki, hogy nyugodtan bogarásszon, nézelődjön, felfedezze a világot.

De akik eddig írtak, köztük én is, nem arról írtunk, hogy nem hagyjuk, hogy gyermekeink felfedezzék a világot, hanem ha dolgunk van, elintéznivalónk, időben kell eljutni A-ból B-be, akkor a babakocsi megfelelő eszköz egy ilyen idős korú gyermek számára.

Én szinte minden nap megyek a boltba, valamit mindig kell venni. Ezt reggel letudjuk, babakocsival, bekötözve. Biztos nem díjaznák az eladók ha azt mondanám a boltban, miközben lepakolja a polcot, hagyják már, neki most kell felfedezni a világot! Inkább marad bekötve. Délelőtt főzünk, utána ebéd előtt sétálunk egyet gyalog, kötetlenül, és akkor már lehet felfedezni.

Én voltam vele már bankban is ügyintézni. Szépen nézelődött a babakocsiban, barátkozott a biztonsági őrrel, mosolygott, mindenki dícsérte, milyen aranyos gyerek. Képzeld el ugyanezt babakocsi nélkül!

Szerintem mindennek megvan a maga helye és ideje, és bizony azt is meg kell tanulni a gyerkőcöknek, hogy nem minden helyzetben csinálok azt, amit akarok. Pl. mi szoktunk templomba is menni néha, visszük magunkkal, és már megtanulta, hogy hátul szaladgálhat, de a papbácsihoz nem mehet oda, nem szedi le a virágokat, de a szobrokat megsimogathatja, mert ott azért nem ültetem babakocsiban egy órán át. De ha mindezt nem engednék meg a gyerekeknek a templomban, akkor nem is vinnénk, mert egy ilyen korú gyerek még nem fog ülni és nézni ki a fejéből.