Vannak fiatal anyák az oldalon? (de bárki írhat) Mesélnétek nekem pár dolgot?

Szia! Ez az én kérdésem, ha gondolod olvasgasd:)

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__terhes..

Bocsi, hogy írok engem nem érint de talán nem baj.

Nem szabad a tökéletes minden meglegyen időpontot várni, ez oké de legalább annyit várj, hogy legyen 1. év munkaviszonyod, hogy járjon a gyed. Mert a gyes ami munkaviszony nélkül is kapsz az csak 28. ezer Ft ami nagyon kevés pénz. Meg könnyebb is visszatérni dolgozni ha van már tapasztalatod.

Szia!

hát én pont most vagyok benne. hónap közepén töltöttem a 18-at és április végére vagyok kiírva.

nekem igazából azt mondta az orvos egyszer, hogy nem lehet gyerekem és ezért elkezdtem szedni egy gyógyszer, ami (pontosan nem is tudom, hogy mit csinált a szervezetemmel) de a lényeg az, hogy nem sokkal később kiderült, hogy terhes vagyok. a barátom azóta olyan mintha kicserélték volna. persze, eddig sem lehetett egy szavam sem rá, de most meg lesi minden kívánságomat. elhord suliba, hazahoz, meg mindent amit akarok (amúgy németországban élünk, augusztusban jöttem ki hozzá és itt a suliban is viszonylag sok terhes lány van) ami a szülőket/rokonokat illeti. nagymamám itt lakik a szomszédban, ő nagyon boldog, ahogy a barátom szülei is. anyum az külön téma, most itt nem részletezem. apu annyit mondott, hogy szerinte kicsit gyors, de azért gratulál. ők ennyivel le is rendezték.

és azt majdnem elfelejtettem, hogy én majd kiugrok a bőrömből. a védőnő tökre ledöbbent, hogy mennyire pörgök és mitől vagyok ilyen energikus. a választ nem tudom, csak nagyon boldog vagyok és nagyon örülök a picinek :))

ha kíváncsi vagy még valamire privátban is írj nyugodtan!!

Szia!

Mi idén augusztus 20.án voltunk 2 évesek a párommal. A kisfiúnk pedig 24.én született. 19 éves voltam aamikor pozit teszteltem és 20 évesen szültem. A páromnak eleve nem örültek a szüleim, hisz jóval idősebb nálam. Azt mondták ne tervezzek vele hosszútávra. 2 hónap után oda költöztem hozzá, de aztán 2 hónap múlva vissza költöztünk együtta nagyimhoz. (Engem ő nevelt fel.) Jobban megismerték a páromat és elfogadták. A bébink tervezett volt. Mindenki imádja a családban! Az orvosok minden alkalommal megkérdezték hogy tervezett volt-e a baba. Gondolom kis csitrinek néztek a korom miatt. Rengeteg rosszat és jót is kaptam a terhességrm alatt. Az utcára utáltam kijárni mert folyton lenéztek. Érthető, kb 17nek nézek ki. Az egészségemmel soha semmmi baj nem volt pedig van rajtam pár kg fölösleg. Probléma mentes volt a terhességem.

Ha még kérdésed van, írj nyugodtan! :)

Épp hogy betöltöttem nyáron a 18-at, ősszel szültem.Becsúszott baba, ráadásul elég hamar.Októberben ismerkedtem meg a párommal, igazából decemberben jöttünk össze és februárban lettem terhes.

Párom 16 évvel idősebb nálam.Akkor jónak hitt vállalkozása volt, anyagi problémáink oly módon nem voltak hogy elmentünk bevásárolni rengeteg kaját, majd úgy döntöttünk mégis inkább étterembe megyünk.Így a pénz miatt nem kellett aggódnunk.

Míg én terhes voltam, a vállalkozás csődbe ment, olyan mértékben hogy mire megszültem szinte semmi pénzünk nem volt, az autónkat elvitték, rezsit nem tudtunk fizetni, a gyesből és párom kisebb alkalmi munkáiból éltünk.

Abból az időszakból, most 3 év után tűnik úgy hogy teljesen kimásztunk. Mostanra tudtuk kifizetni az akkor keletkezett adósságainkat, és most van az hogy minden nap az az étel kerül az asztalra amit akarunk, nem az amire futja.

Én akkor halasztottam a gimnáziumot, most kezdtem el ismét egy okj-s sulival együtt.

A szüleim nem fogadták annyira jól a hírt.

Apám hiúságból hogy fiatalon lett nagypapa, és ő még szeretett volna egy fiú gyereket, de így hogy már nagypapa nem mert hát hogy néz ki...

Édesanyámat az zavarta hogy ő úgy képzelte mindig a nagymamaságot hogy otthon van és unokázik.Mivel fiatal még jócskán dolgozik, így ritkán tud unokázni, ráadásul ha arról van szó hogy vigyázni kell a gyerekre, ő az utolsó akit megkérek mert tudom hogy nem ér rá.Ez fáj neki.

Koromból kifolyó nehézség csak az hogy nem tudtam befejezni a sulit, így se érettségim, se szakmám.Így munkát se nagyon találok, mert ahova kell suli oda nem vesznek fel, ahova meg nem kell a suli ott nem nézik jó szemmel hogy "Hát jönnék dolgozni, de egy héten 3x suliba vagyok."

Mindezek ellenére nem panaszkodom.Boldogok vagyunk, szeretjük egymást, a nehéz időszakot kitartóan túléltük.

4 éves kisfiú 22 éve boldog anyukája

19 évesen kezdtem dolgozni,a Párommal is 19 évesen ismerkedtem meg. Májusban jöttünk össze és a 2. ciklusom nem akart elkezdődni... 3 hetet késett,a teszt negatív lett,pár napra a teszt után meg is jött. Akkor volt a Párom 25. Azt mondta,hogy kár,szeretne gyereket. Júliusban így már direktben egy babóra gyúrtunk :-) Szeptemberben töltöttem be a 20-at, március 31-én meg is született az első lányunk.

A család jól fogadta,bár messze laknak az én rokonaim,szóval ha nem is fogadták jól,nekem nem mondtak semmit! A Párom családja dettó!

Egészségügyileg nem volt semmi gond. A helyi nődoki volt az egyetlen,aki "minek magának ilyen fiatalon gyerek!!!??" Kiderült,16-nak nézett!

A Páromnak volt már akkor saját háza,kocsija,igaz,nem több 100 ezreket keresett,minimálbérért dolgoztunk mind a ketten,így én gyed-et kaptam,nem gyest!

Tök jól elvoltunk anyagilag- nem vetett fel minket a pénz,de panaszra sem volt okunk! Mindig pont annyink volt,hogy a számlákat kifizettük, 2-3 havonta mentünk rokon-látogatóba.

Sokan,nagyon sokan nem vállalnának már arra sem gyermeket,amire mi vállaltuk az elsőt! Sok ember a csillagos eget le akarja hozni a gyereknek,pedig nem erre lenne szüksége,hanem az Anyja,Apja jelenlétére! A gyermek akkor tanul,ha van esélye tanulni! Ez az én véleményem!

Azóta- ahogy sokszor lehet olvasni a válaszaimban,ha olyan kérdést találok,mint ez is,nem rejtem véka alá ami van!- bizony lecsúsztunk azon a bizonyos lejtőn a 3. gyerkőc fogantatása után,majd elkezdtünk talpra állni,majd most megint aktívan lefelé vettük az irányt,de azért írom ezt most (is) le,hogy lássák az emberek,hogy NEM SZABAD FELADNI!! Szerény körülmények közt is be lehet vállalni akár 3-5 gyereket is! Nem kell palota,nem kell sok száz ezres fizetés!! Ha nincs hitel,akkor 2 minimálbérből élő ember is simán felnevelhet 3-4 gyermeket!

Ha gyermeket szeretne valaki,akkor igen is,nem szégyen a kevésre bevállalni!! Az a szégyen,ha valakinek iszonyat igényei vannak,amit nem hajlandó egy életért cserébe "beáldozni"! Az a szégyen,ha valaki arra neveli a gyerekét,hogy igényei igen is legyenek!! mert ezekből a gyerekekből nem biztos hogy az lesz,akit majd el tudnak fogadni az emberek!

Üdv: 26 éves,3 lányos,24hkm

Ami lemaradt: A Párommal ez idő alatt erősebb lett a kapcsolatunk,mint ahogy azt bárki gondolná! Nagyon sok követ gördített elénk az Élet, s mi ezeket a köveket közösen gördítettük arrább! Mind a ketten követtünk el kisebb- nagyobb hibákat (senki nem lépett félre,nem ilyenre kell gondolni!),de mindig szemet hunytunk az elkövetett hibák felett,s később sem hibáztattuk egymást azért,mert x baki miatt ott vagyunk,ahol!

Na,ez a fontos egy kapcsolatban! A gyerekeink ezt látják,és én mérhetetlenül boldog vagyok,még így csórón is,hogy ilyen szépen megvagyunk!!

Most őszintén! Nem ennek kellene a legfontosabbnak lennie??