Anyukák, ti felejtettétek már ott gyermeketeket valahol?
Ezt a cikket olvastam ma reggel: [link]
Közben azon gondolkodtam, hogy ilyen tényleg van? Én még nem vagyok anya, ezért lennék kíváncsi, mert el nem tudom képzelni, hogy lehet elfelejteni valakinek a gyerekét.:) Minden ítélkezés nélkül kérdezem, valóban érdekel!
válasza:
válasza:hajnali 1 kor
nem csodálom h nem beszélgettek, akkor aludni kellene nem vezetni gondolom nem kicsit voltak komásak a szülők
válasza:Nekem az nem teszik ebben a hírben, meg a reakciókban, hogy azt harsogták mindenütt: az ANYA ottfelejtette a gyerekét, mikor két autó volt, és mindkét szülő is ott volt. Miért nem úgy szólt a hír, hogy A SZÜLŐK otthagyták???
komolyan, néha annyira szívás nőnek lenni,a pasi talán csak dísznek volt ott? neki nem juthatott volna eszébe az a szerencsétlen gyerek, csak az anyukának?
És akkor valaki azt írja, hogy a kutyáját nem bízná rá arra a nőre...hát, ez a női szolidarítás.
Egyébként nem, még nem felejtettem őket sehol, viszont mikor 7 éves voltam, elmentem az öcsémért az oviba, pedig betegen otthon ült.
Mondjuk ez jó kérdés kedves utolsó, hogy az apát miért nem hibáztatják.:)
Bizony szívás néha nőnek lenni, de néha meg pasinak szívás lenni gondolom.:) Egyszerűen azt láttam otthon, hogy mindig anya vigyázott ránk, ő volt a felelős értünk. Apánk vagy nem volt otthon, vagy megkérdezte, hogy mi van velünk és leült tévézni, de inkább akkor is dolgozott. Sajnos én ezt láttam, ezt hoztam otthonról, úgyhogy nálam berögződött akaratlanul is, hogy az anya felelőssége a gyerek. Ez így belegondolva elég gáz, de tényleg ez van. Szerintem akármilyen egyenlőség van, azért még fennállnak a klasszikus szerepek, hogy az apa dolga a pénzkeresés az anyáé pedig a gyereknevelés. Azon nem rökönyödik meg senki, ha az apa nem foglalkozik a gyerekkel, de az hírértékű, ha az anya teszi ugyanezt. Sajnos ehhez hozzá kell szokni. Én ettől nem gondolom, hogy nagyobb szívás nőnek lenni, mint férfinak. Viszont teljesen jogos a felvetés: az apa miért nem figyelt?:) Helyesebben inkább kettőjüké együtt a felelősség, mert mindketten ott voltak.
Az pedig, hogy nem bíznék RÁJUK egy kutyát sem szerintem azért nem helyénvaló, mert mivel nem voltunk ott, nem ismerjük a pontos eseményeket, hogy hogy zajlott ez az egész, úgyhogy ennyi alapján nem lehet ítéletet mondani. Örülök az új nézőpontnak is!:) Köszi a válaszodat!
válasza:Na ez az, ha úgy állsz hozzá, hogy ehhez a hozzáálláshoz (hogy az anya felelőssége a gyerek) hozzá kell szokni.
Nem kell.
Nem is szabad, mert ha én is lehúzom a 8 órámat, meg a férjem is, de még én ellátom a háztartást, cipelem a gyerekeket oviba-suliba, megtanulok velük, főzök, mosok, és mégis én kapom a hülye pillantásokat, ha teszem azt taknyos a gyerek orra...érted? ha mindketten, apa és anya is jelen van, miért evidens, hogy az anyukának kell megtörölnie?
Ha kerti partyn vagyunk, miért nekem kellene rohangálnom a gyerek után, míg a férjem iszik?mert neki jár, mert ő dolgozik?hát, én is fáradt vagyok, és nekem is jár.
Úgyhogy én lelkiismeretfurdalás nélkül befogom a férjem a gyerekvigyázásba meg mindenbe, mert ugyanúgy az ő felelőssége is kell, hogy legyen!
És amúgy marha szomorúnak tartom, hogy neki ez magától nem jut eszébe, de az anyjától ő is ilyen nevelést kapott, hogy dehát férfi, nem az ő felelőssége.
Persze nem KELL hozzászokni, csak tudod az a baj, hogy attól, hogy nálatok másképpen működik, azét a társadalom többségénél nem ez a jellemző. Persze ne szokj hozzá, sőt! De azt, hogy másnál ez hogyan működik, azt nem fogod tudni befolyásolni és ők a többség szerintem (de cáfoljatok meg, ha tévedek, viszont én ezt látom magam körül).
Az én páromnak szólnom sem kell.:) Magától elmosogat, ha nekiállok takarítani, akkor porszívózik, kádat, wct sikál. Annyit beszélünk róla, amíg előtte felosztjuk, hogy ki mit csináljon meg. Számtalanszor kaptam ágyba a reggelit és ez oda-vissza igaz. Már 2 éve élünk együtt, de számomra a mai napig nagyon furcsa ez, mivel ahogy említettem én nem ezt láttam otthon. Ettől még van ilyen és szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen párom van.:) Viszont tisztában vagyok vele, hogy mi a ritka kivételhez tartozunk és én azért sem tudok elítélni senkit, mert náluk a nő a női, a férfi pedig a férfi szerepet tölti be a családban. Erre vonatkozóan írtam azt, hogy jobb ha hozzászokunk, hogy bár változott már valamennyit a dolog, de még erősen érződik ez a szereposztás. Remélem így már érthetőbb!:)
Na jól elkanyarodtunk a témától!:) Akinek még van története róla, hogy ottfelejtette valahol a gyermekét, szívesen várom!
Egyszer Debrecenben voltunk jópár éve, virágkarneválon. A műsor után sétálni mentünk, nem tudom hogyan de az öcsém valahogyan eltűnt mellőlem.. És mi nem vettünk észre, valahogyan nem jutott eszünkben, hogy egyikünk hiányzik, pedig többször is körülnéztünk... Nagy volt az ijedtség :) Engem otthagytak a téren, nehogy elkerüljük egymást a tesómmal, és mentek megkeresni őt. Szegénykém egy rendőr kíséretében nagyon sírva jött hozzám... :) Akkoriban kb 12-13 éves voltam, az öcsém meg 8-9 volt.
L/20
válasza:Öcsémet óvodában, de csak az idő ment el....tehát nem elfelejtettük, hanem nem vettük észre, hogy már fél 5, közben 3ra szoktunk érte menni.
Engem a saját ballagásomon felejtettek:), otthon 30 fő akart inni az egészségemre...erre én még a suli előtt vártam, sok virággal a kezemben:) Azóta is emlegetjük.
Édesapám emlegette mindig, hogy őt a kis vidéki fiút 4 évesen elhagyták Bp-en. Ment a galambok után, a szülei, meg a nagynénik mentek boltról boltra ugye, csak egy pillanatra kalandozott el, lemaradt, kb 1 óra múlva vették észre hogy nincs meg (ezt csak az üzletek számából saccolják:) Ránk zért apu midig fokozottan figyelt ha elutaztunk. ennek ellenére a nagymamámnál hagyott ott minket, mert elfelejtette, hogy minket is elvitt:D (3 km-re laktak tőlünk, volt h napi többször is mentünk)
Aput többedmagával az osztályfőnöke is hagyta el. A tanár nem számolta le őket és lemaradtak a vonatról, vagyis még jóval előtte, mert azt sem tudták mi merre, így a vonatot sem érték már el...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!