Ti szólnátok a szomszédoknak, hogy legyenek csöndesebbek, mert laknak alattuk is?

Én szívem szerint szólnék, de már sajnos nem hiszek a "szépen beszéljük meg" történetben. Nekünk az oldalsó szomszéd egy állat. Hajnalig megy a buli, ordítanak, csapkodnak mindent. Egyszer kértem, hogy ne legyenek ilyen hangosak (éjjel fél kettőkor), mire megjegyezte, hogy ha beszólok szétveri az autóm. Úgyhogy most áruljuk a lakást, mert félek itt élni egy kicsi babával.

De ha normálisak, csak épp hangosak, akkor beszélj azért velük, hátha nem is tudják, hogy ilyen zajosan élnek, mert nekik ez természetes.

Nálunk házirend is van, de arra is tesznek. :(

Én meg úgy sajnálom a kislányomat, hogy nincs nyugta neki se ezektől a hülyéktől.

Mi inkább elmentünk csendesebb környékre, tégla házba, 4 emeletesbe. Béreljük.

Nem bírtam sem én, sem a gyerekek a panellal együtt járó zajokat, mentőt, főútvonalt.

Ez van.

kibírhatatlan volt a 10 emeletes panel, gyakorlatilag minden héten ablakot cseréltetett valaki, vagy épp fúrt faragott, még húsvét vasárnap is negyed 8kor fúrásra ébredtünk!!!

Én nem szólnék. Én költöznék. Mint ahogy meg is tettem. Egy normális lakóközösségű házba. panelban olyat úgysem találsz.

Van, akivel meg lehet beszélni, és van, akivel nem. Ahol régen laktunk, ott az alattunk lakóval nem lehetett megbeszélni, hogy éjfélkor már hadd ne kelljen Zámbó Jimmy-t hallgatni (kiegészítve a nőci borzasztó hangjával), mert közölte, hogy az ő lakása, azt csinál, amit akar. A mellettünk lakóval meg lehetett beszélni, hogy este nyolc után már ne járjon ki a lépcsőházba húst klopfolni (ez is mondjuk milyen beteg ötlet???), mert zeng az egész ház. Normálisan megkértem, meg is értette, azt mondta, nem is gondolt rá, hogy ez mást zavar, de akkor ezen túl majd nappal csinálja. Így is lett, sőt, egyszer hét körül bekopogott hozzám, hogy ugye nem baj, ha most gyorsan kiveri a húst. Mondjuk tényleg nem értem, hogy ezt miért a lépcsőházban kell csinálni, de mindegy, a lényeg, hogy vele meg lehetett beszélni.

Szóval embere válogatja.

Mondjuk én azt veszem észre, hogy a gyerekek valahogy hamarabb megszokják az ilyen zajokat. Ahol most lakunk, mellettünk egy kórház van, fél óránként jön-megy a mentő szirénázva, plusz egy iszonyat hangos harang is van mellettünk, óránként kolompolnak. Itt lakunk már egy jó ideje, a gyereket két nap után nem zavarta az alvásban, én meg néha most is felkelek rá.

Amúgy itt sok egyetemista lakik (teszem hozzá, amúgy én is az vagyok), sokszor van buli, én meg igyekszem nem szipirtyóként viselkedni, és nem szólok állandóan, pláne, hogy a gyerek tényleg nem ébred fel rá, ha egyszer már elaludt. De múltkor nagyon elszakadt a cérna, amikor hajnali fél háromkor is ment a parti az alattunk lévő emeleten. Általában kedvesen szoktam beszélni másokkal, de akkor már ezen rég túlléptem, jól felhúztam magam és lementem, szegény srác köpni nyelni nem tudott, amikor ajtót nyitott és ráförmedtem, hogy "Basszus, vizsgaidőszakban mi a frászt buliztok minden másnap??" Mondjuk hatásos volt, azóta maximum tízig hallom, hogy társaság van nála, utána elmennek valami bulihelyre szerintem.

Költözős válaszolóknak: Nem hiszem, hogy mindenki költözni tud rögtön, vagy egyáltalán bármikor, főleg a mai világban...

Én biztosan szólnék nekik, hogy talán egy kicsit lehetnének körültekintőbbek, mert nem csak ők laknak ott.