Én vagyok a hülye aki mindenen megsértődik, vagy tényleg ez már sok?

Engem mindenki egyfolytában piszkál a gyerekneveléssel kapcsolatban.Most például anyum meg a tesóm. Anyum szerinte azért vagyok a rossz,mert nem futkosok egész nap a lakásban a karomon a 14 hónapos gyerekkel,és nem ugy végzem a házimunkát...melelsleg ott van még egy 2,5 évesem is...amikor megkértem őt hogy ő se vegye fel a kicsit minden nyikkanására,akkor megsértődött. De azt nem érti meg hogy azért bőg itt nekem hogy vegyem fel,meg sétáljak vele kézenfogva(pedig tud,tudna menni egyedül is!) mert ők rászoktatják!Aztán én vagyok a szivtelen anya mert a gyerek amikor elhisztizi magát,nem dobok el a kezemből mindent,és veszem fel őt...

Tegnap meg a tesóm neki állt kérdezgetni,hogy multkor olyan fura volt a nagyobb délelőtt,rá csaptam a fenekére,vagy kiabáltam vele? Néztem csak,azt sme tudtam miről volt szó.Merthogy biztos kiabáltam vele,mert multkor is amikor elvette a kicsitől a játékot 20 perc hiszti meg visitás után azzal fenyegettem őt hogy rácsapok a fenekére. Ez baj?????Melelsleg nem okoz a gyerekemnek semilyen lelki sérülést ha rászolok,jobbik esetben abba hagyja a hisztit,és megy mindig tovább a régi kerékvágásban....Most azért cseszett le a tesom mert rászoltam a nagyra hogy haggya a játékot a kicsinél(most azt az időszakot éljük hogy hatalmas harcok mennek a játékokon) pár hete meg azért,mert szerinte mindig ráhagyom a nagyra ha elveszi a kicsitől a játékot,és a kicsi lelki sérült lesz ettől.Pedig egyáltalán nem igaz hogy ráhagyom,csak egy nap 1200x megvivni ugynazt a csatát,már nekem is nagyoj fárazstó. Ha meg megmondom nekik,hogy ne szoljanak bele,vagy probálom érvekkel elmagayarázni mit miért csinálok,akkor megsértődnek...:-((