Én vagyok a hülye aki mindenen megsértődik, vagy tényleg ez már sok?

Hát szerintem ha észrevette valaki a gyerekeden, akkor merész dolog kijelentened, hogy biztos nem okoz lelki sérülést. Mert ha észrevehető a gyereken egy idegen számára is, akkor baj van. emlékszem unokatestvéremnél a kicsi gyerekre és látszott rajta valóban, hogy nem nő fel valami szeretetteljes környezetben. Ahogy egyébként a tieid sem.

De igaza lehet a tesódnak abban is, rászólsz ha nem kéne és amikor meg kéne nem szólsz rá.

Mondjuk azt nem tudom minek piszkálnak, a te gyerekeid, nem mindegy nekik milyen körülmények közt nőnek fel? Persze lehet szeretik a gyerekeid és segíteni próbálnak rajtuk.

Lehet hogy nem vagyok normális, de nem én írtam ki ezt a kérdést és nem is kell kiírnom sosem ilyet. Hát valóban, ha te vagy a normális, jó szülő, akkor én vagyok a nem normális, rossz.De szerintem fordítva van, fenntartom.

Egy szeretetteljes szavad nem volt a gyerekeidről. Mit gondoljak, hogy odavagy értük és mindent megteszel? De ha még ezt is gondolnám, abból, hogy látta a testvéred a gyerekeden, hogy feszkó van otthon-szintén nem a szeretetteljes, családi légkörre utal.

Azért azt elég hajmeresztőnek tartom, hogy ismeretlen emberekről ilyen véleményeket írogassunk kedves előttem válaszoló.

Na a kérdésre a válaszom:

túl érzékeny vagy mások véleményére, ne nekik akarj megfelelni, hanem saját magadnak és a gyermekeidnek. Nekem is van három gyerekem, én is igyekszem nevelni őket, így szoktam rájuk szólni, sőt sajnos néha szakad a cérna, így kiabálok is. Remélem nem lesznek lelki sérültek tőle... Én a családomtól és minden kedves ismerőstől támogatást várok, nem kritikát. Ezt szépen el is mondtam nekik, akinek tetszik tetszik, akinek nem, az nyelje le a békát. Amúgy ne egy "idegen" akarja már elmondani, hogy mikor szól jogosan a saját gyerekedre.

Ilyenkor szoktam javasolni, hogy vedd be a lesz@rom tablettát.

Érdekes, hogy egyik héten az a baj, hogy rászólsz (szerinted jogosan) a gyerekre, a másikon meg az a baj, hogy nem szólsz rá (amikor úgy látod, hogy nincs rá ok.) Tipikusan a nyuszikás vicc, ha van sapka az a baj, ha nincs, akkor az.

Azért tudnak kritizálni és bántani ezzel, mert hagyod magad. A te gyerekeid, te neveled őket, te ismered minden nyikkanásukat, az első sírós hangból megállapítod, hogy baj van, vagy csak hiszti. Könnyű mások dolgában okoskodni. Egy vendég, egy néha beugró családtag nem ismeri a családi életeteket, ne szóljon bele.

Bár az én fiam még kicsi, de már most sem engedem, hogy anyám, nagynéném, anyósom, a szomszédnéni beleugasson a gyerekgondozásba, nevelésbe. Ketten vagyunk a férjemmel, közösen hozzuk a szabályokat, amik a gyerek és a mi érdekeinket szolgálja, másra meg magas ívből köpök.