Anyukák, leendő kismamák, miért kell ennyire görcsölni mindenen?

mivel már volt egy terhességem, az első 12 hétig nagyon görcsöltem. Érdekes módon azóta teljesen elszállt, és bár sok középidős vetélésről olvasok, eszembe sem jut, hogy baj lehet. MIvel az elején sokat barnáztam, és ezért sokat paráztam, de mindig megnyugtattak, hogy semmi baj sincs, a 13. héttől kezdve már a barnázást is félvállról vettem. Valahogy az egész parázás eltűnt, mintha elvágták volna

16 hetes pocis fütyis pocaklakóval

te hány éves vagy?Lemered irni????????

Igazad van egyrészt!?másrászt nem tudom neked volt e már hogy babát szerettétek volna éveken keresztűl?persze hogy akaratán kivűl elkeseredik az ember!

Az én kislányom még csak 2 hónapos. Aggódom érte, lesem minden szusszanását, és én sem szívesen bíztam eddig a páromon kívül másra. inkább vittem magammal. De edzünk és lassan anyósommal és anyámmal is elvan a gyerek és nem kapok szívgörcsöt.

De kérlek, ne írj olyat, hogy megkeseríti valaki az életét, mert nagyon akar babát!

Soha ne tudd meg milyen érzés, én 5 évig vártam a babámra, végül lombikkal sikerült! Nem lesz jobb, de az ember lelke már csak olyan, hogy igenis akar és remél. És igenis elkeseredik az ember, ha a várva várt gyermek nem jön!

Kérdésedre a válasz: de igen, le lehet küzdeni. De nem vagyunk egyformák és amíg én egy rövid nekikeseredés után újra mosolyogtam gyerek nélkül is, másoknak ez nem megy. De nagyon nehéz és sokakat legyűr ez a harc.

Ha ezt a kérdést feltetted, biztosan nem leszel ilyen helyzetben majd (legalábbis nem sokáig), mert fel fogod ismerni a szitut és szépen kilábalsz belőle.