Mennyire számít nektek a védőnő?

Két védőnőm van/volt. Mivel elköltöztünk. A régit nagyon-nagyon szerettem. Borzaszó segítőkész volt, bármivel fordulhattam hozzá. Az ő véleményére és szavára adtam. A mostanit viszont nagyon nem kedvelem. Ő egy idősebb 60-hoz közeli begyöpösödött nő.

Ha tetszik ez a szakma, és elhivatottnak érzed magad, csináld meg az iskolát, és legyél védőnő.

Azt ugyan nem tudom, hogy városban, vagy faluban laksz-e, de mindig legyél nagyon közvetlen, ne legyél távolságtartó.

Kb.Tökmindegy, hogy mit mondd.

Ha teljesen tudatlan anyuka lennék,akkor lehet,hogy sgíthetne,de nagy a család, sok testvér,sok gyerek,nem nagyon kellett már az elsőnél sem tanulnom.

Ha valamit nem tudtam az orvostól kérdeztem.

Én szeretem az enyémet:)

Nem mindenben értek egyet vele, de nem erőszakos, rám bízza, maximum tanácsot ad. És nagyon segítőkész, bármi bajom van, rácsörgök, és segít.

És bár ritkán jön, én örülök neki:)

Nézd, én védőnő vagyok és most már anya is.

Azért látogatom ezt az oldalt, mert látatlanban is szeretek segíteni a kismamáknak.

Leírom a tapasztalatomat szülőként és szakemberként is.

Én nagy erőbedobással, hivatásszeretettel indultam a szakmába és így dolgoztam éveket, általában szerettek (3 faluban dolgoztam), de az egyik helyen egyáltalán nem fogadták meg a tanácsaimat, mindig azt hallgattam, hogy az ne beszéljen, akinek nincs gyermeke...Ilyen kis fiatal nem tud semmit az életről stb.

A másik 2 faluban azért tényleg kedvesek voltak az anyukák, ott lesték a szavaimat, jöttek segítségért, éjjel-nappal hívogattak.. ez a másik véglet, nagyon jó volt a kapcsolatom a gondozottakkal. Ez hely függő is!

Nagyon sok lelki erő kell ehhez a hivatáshoz és most anyukaként kívülről is bele látok a történésekbe.

Komolyan mondom elment a kedvem ettől a szakmától.

Jó ez csak vicc volt, hisz én mindig is védőnő maradok, nagyon szeretem, de szörnyű, amiket átéltem.

Már a terhesgondozás is érdekes volt, amikor 6 hetente hívott vissza kolléganő, nem érdekelte semmi (cukorbeteg voltam, asztmás vagyok, hosszú próbálkozás után jött össze a baba). Az a baj, hogy a laikus kismamákat is így rendelte vissza. Egy ilyen eset: a 200-as vérnyomással küzdő toxémiás kismamát még aznap meg is császározták és a 32. hétre 1400 grammos babája született! Neki hetente kellett volna vizeletet és vérnyomást nézni, mert az előző terhessége is így végződött és idős kismama is volt, akkor nem ilyen vérnyomásnál jönnek rá a problémára (nem használtak már az elkezdett vérnyomáscsökkentők sem, mert nem lett időben elkapva a probléma)!

Most, 6 hónapos a kisfiam, állandóan ki akar járkálni látogatni a védőnő (ez is érdekes, mert mi egymást nem szoktuk ezzel zaklatni, főleg ha nem tudunk segíteni), de még csak nem is szól 2 szót sem a babámhoz, nem érdekli, hogy mi van velünk.

Jön, megkérdezi, hogy hogy vagytok? Jól? Akkor jó, megyek is! Amúgy mit csinál már a pici? Ez a látogatás.

Ja és hozza a törzslapot is, mert ha azonnal nem írná le, akkor már az ajtóban elfelejtené azt is hogy itt járt!

A bőr lesülne a képemről, ha így végeztem volna a munkámat, ez hihetetlen, hogy mik vannak!

Ja igen, a gyermekorvos sem törődik semmivel, nekem kellett a kisfiamnál a tejallergiát diagnosztizálnom (már Bp-en lakunk, nem ott, ahol dolgoztam), hiába vittem többször is orvoshoz, nem foglalkoztak velünk!

Ezért van annyi elégedetlen anyuka, és teljesen jogosan.

Ha tényleg szívből, nagy alázattal, szakmai hozzáértéssel fogod végezni a munkád, akkor azt észreveszik és szeretni és tisztelni fognak!

Kitartást kívánok ehhez a szép, de nagyon megterhelő szakmához, ne tántorítson el a rossz tapasztalat, adjon erőt ahhoz, hogy te másképp is tudod tenni!

Ja igen, még annyit, hogy ne ragaszkodj mindenben a 100%-os tankönyvhöz, mert akkor merev leszel.

Az élet nem egy tankönyv. Az anyukáknak vannak anyai ösztöneik, érzik, hogy mi a jó és a rossz a gyermeküknek, még akkor is, ha arról az ellenkezőjét tanultad.

Ez volt nekem a nagy lecke, amikor semmi nem úgy történt velem, ahogy a nagykönyvben, már teljesen másként látom a vajúdás, szoptatás stb. kérdését. (Onnan kezdve, hogy nem voltak percre pontos fájásaim...a többit most nem részletezném,, mert hosszú lesz.)

Szóval minden jót neked!

Szerezz egy gazdag férjet, mert a védőnői fizuból nem igazán lehet megélni. :)

Szia

En halat adnek az egieknek ha lenne egy normalis vedonom.Kulfoldon elunk es itt annyira butak, hogy leirhatatlan.

Nagy szerencsem, hogy anyukam egeszsegugyis es 2 baratnom szuleszno, igy van kit felhivnom ha kerdesem van.

Tobb csaladtagomnak (Magyarorszagon) van kisgyermeke, es nincsenek jo tapasztalataik.

Az a legfobb baj a vedonoikkel, hogy nem haladnak a korral.

Pl unokatesom koraszulott kislanyat cukros teaval/vizzel akarta itatni amig nincs eleg teje az anyukanak.

(a kislany 1 eves lesz, de ha cukros teat kapott volna tapszer helyett potlasnak, akkor ehenhalt volna.Etkezeseinek 1/4 volt csak anyatej, mert minden szopi utan potlast kellett kapnia)