Egyetemista anyukák, hogy mertétek így bevállalni?

Szerintem azt lenne fontos világosan látni, hogy pontosan MIVEL szeretnél foglalkozni, mert ahogy írtad, hivatali munkákra azért nem kell sokszoros diplomásnak lenni és nem is gondolnám, hogy megéri elvégezni azért mégegy szakot, hogy utána nettó 250 ezerrel felkopjon az állad, de legalább élhető munkaidőd van. Ez így nekem tervként nem kerek.

Ha hr a cél, ott sem mindegy, hogy mi, mert valóban lehet elég egy bérszámfejtő/tb ügyintéző végzettség is. Az nem tántorítana el, hogy 70 ezer egy hatósági vizsga. És? Ha egyetemi szakot választasz és nincs már annyi ingyen féléved, azért sokkal többet fogsz fizetni.

Egyébként én nem vágtam bele a tanulásba kisgyerekek mellett... Mondjuk nekem élhető a munkaidőm, rugalmas a munkahelyem, valószínű ezért sem gondoltam anno, hogy ennek most teret kéne engedni. Akárhogy is néztem, kifacsartam volna magam, hogy tudjak mindenhol teljesíteni. Majd ha a gyerekeimnek kevésbé lesz már szüksége rám, tudok fixen suliba járni a levelezős alkalmakra, plusz itthon is kevésbé igényelnek, akkor elindulok újra az "önmegvalósítás" útján. Én ezt most ilyen "szunnyadó elméjű" időszakként definiálnám.

Ha muszáj, akkor meg kibírod, mert látod a célt, hogy azért csinálod, hogy jobb legyen! Igen, el fogod venni a gyerektől a suliidőt, de hosszútávon melyikkel nyersz többet? Ezért mondom, hogy legyen JÓ terved, mert ha elb*szol 3-4 évet és nem mész vele végül semmire, annál idegesítőbb nem lesz...

Mondjuk nekem élhető a munkaidőm, rugalmas a munkahelyem, valószínű ezért sem gondoltam anno, hogy ennek most teret kéne engedni.

Itt a kulcsmondat 31, Te ezért nem váltottál.

#38

Talán olvasd el a kérdést, mielőtt oltári nagy baromságot írsz…

Akkor talán rájönnél, hogy nem is kellett volna válaszolnod.