Átlagos szülők, "stresszeltek rajta", hogy fognak a gyerekeitek lakáshoz jutni ilyen ingatlanárak mellett a következő 10-20 évben?
Nem igazán.
10 és 12 évesek, németet, angolt is tanulnak, jók is bennük.
Ha más nem, kimegy pár évre külföldre, akár Tirolba, vagy hajóra, ahol a fizetése nagy részét nem albérletre költi, pár év alatt egy önerőt össze lehet rakni, főleg párral.
Amúgy mi is el fogjuk adni a házunkat, ha a gyerekek kirepültek, és kisebbe költözünk, majd onnan is tudunk nekik segíteni.
Olyan pálya felé terelgetjuk őket, amiből meg lehet élni, mindegy mi az, szeresse és pénz legyen belőle.
Nem stresszelek.
Férjemmel 8éve mi is 0rol kezdtük el eggyütt. 3éve vettük meg a házunkat. 0 szülői segítséggel.
Nem azt mondom, hogy nem fogunk nekik segíteni ahogy tudunk. De nem is stresszelek azon, hogy nem teszek 1-1 házat a fenekük alá.
#14 Jó már neked. Én 10 évvel ezelőtt 110 ezret kerestem. Akkor a lakásunkat 3,6 millióért vettük, most kb 36ot ér, és nem keresek 10x annyit, és ráadásul nagyobba is kellene költözni.
Mikor anyámék felvettek 1 millió hitelt, úgy 1,5 milliót kellett visszafizetniük, anyám fizujának a fele törlesztő volt a másik fele kajapénz.
Most 10 millió hitelnél több,mint 30 milliót kell visszafizetni, a törlesztője pedig egy közalkalmazott fizuja kb, de hogy nem csak a fele az fix.
Egyáltalán nem olyanok a körülmények, mint régen.
Egyáltalán nem stresszelek rajta.
Nem célom lakást tolni a popójuk alá.
Ami a célom, hogy támogassam őket a tanulmányaikban, ahogy az én anyukám tette. Megtanított takarékoskodni is és arra, hogy értékeljem amim van.
Anyagilag nem tudott úgy támogatni (de az is óriási segítség volt, hogy otthon lakhattam amíg a saját lábamra tudtam állni), mégis megadta azt nekem, aminek a segítségével elértem a célom. Így teszek én is. Ettől függetlenül rakok félre is nekik, de nem remegek a gondolattól, hogy vajon "összejön-e egy-egy lakás ára".
Igen, szerintem könyebb volt sokkal. Mi külföldi melóból vettük meg az ingatlanunkat pár éve, és már akkor is két helyen kellett évekig gürizni, pedig harmadannyiba került, mint most.
Ma pl. el sem tudom képzelni, hogy teremtenénk elő annyi pénzt, hogy legyen egy ingatlanunk, ahova tudunk gyereket vállalni, mikor egy garzon is 40 millió a városban.
Nem vállalnék gyereket így, mert szr dolog az, hogy fizeted az albérletet és sosem jutsz előrébb. Én igazán szegény családból jövök, a szüleimnek is csak egy 3 milliós falusi háza volt, elváltak és a pénz sincs már meg. Szóval nekik sincs lakásuk.
10 éve fizetek albérletet, laktam másokkal együtt, sok sz@rt megéltem már.
Akik saját lakásban élnek, azok nem tudják mekkora szívás ezt. Hiába spórolok, az ingatlanok egyre drágábbak. Sosem fogok tudni egy garzont se venni, nemhogy egy élhető méretű 1,5 szobás lakást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!