Átlagos szülők, "stresszeltek rajta", hogy fognak a gyerekeitek lakáshoz jutni ilyen ingatlanárak mellett a következő 10-20 évben?

A férjem egyke, ha a szülei nem rontanak el valamit nagyon a hátralévő életükben akkor örökölni fog egy elég jó helyen lévő tégla családi házat. Igaz nem 10-20, hanem reméljük inkább 30 év múlva, de az pont jó lesz a gyerekünknek, hogy ingatlanhoz jusson. (Az én szüleimnek is van saját, jó helyen lévő, jó állapotú lakása, de én nem vagyok egyke)

Ezen kívül nekünk tervünk, hogy vegyünk egy befektetési ingatlant, de az nem a gyereknek lesz, az a mi "nyugdíjunk" lesz. Azért egy kis lakás önerejét egy egész élet alatt nem olyan lehetetlen összerakni, ha nem Budapesten vagy legalábbis nem Budapest közepében gondolkodik az ember. Egy normálisan dolgozó, normális fizetéssel rendelkező, 2 keresős családban inkább az a kérdés "mi a fontosabb", drága telefon, drága cipő, drága nyaralás, drága autó, nagy családi ház, medence az udvaron vagy a megtakarítás...

Testvéremék családi házban laknak (szintén férj részén nagyszülőtől örökölt), nekik az a tervük, hogy ha idősek lesznek eladják és egy egy szobás panelba költöznek, a különbözetet adják a gyereknek önerőnek.

Nem stresszelek, de azert van egy kis rossz erzes bennem ezzel kapcsolatban, mert nekem is borzasztoan nehez volt az eletem. Bar nem csak a lakas miatt, hogy az nem volt, hanem mert egy mittudomen, darab wc papirral se tudtak soha tamogatni a szuleim, arra se futotta.

Viszont ez a resze nalunk biztosan meglesz, legalabb ha egyetemre/ szakmat tanulni megy, dolgoznia es kuszkodnie emiatt nem kell, amig tanul eltartjuk.

De lakast azt valoszinuleg nem tudunk venni. Orokolni lehet fogunk, de erre most gondolni se akarok, mert szeretnem, ha sokaig elnenek a szuleink. Szoval ezt szamitasba nem veszem egyelore.