Ahol az apa és az anya eléggé eltérő nézeten van a nevelést illetően, ott sok ebből a konfliktus?

1. vagyok, nekem is gyakran mondja a férjem, hogy ne keljek fel hozzá, hadd sírjon, de én sem engedem. Ha úgyis te kelsz hozzá, és nem ő, akkor legyél határozott. A szeparációs szorongást is úgy lehet a legjobban oldani, ha mindig ott vagy, ha igényli. Ki fogja nőni, és sokkal kiegyensúlyozottabb felnőtt lesz.

A poroszos nevelés alapja meg azt volt, hogy a hatalom nem akarta a család egységét erősíteni, hanem inkább hazafikat akart nevelni. Még olyat is olvastam, hogy a hitleri Németországban tiltották, hogy az anya puszilgassa a gyereket, mert az káros neki. Sokan még el is hitték. Te tudod, hogy mi a jó a gyereknek, csináld úgy. Ha nem segít a férjed, akkor ezzel nem nagyon tudsz mit csinálni. Ha nagyobb lesz, majd segít többet, a legtöbb pasi a kicsikkel nem tud mit kezdeni. Az én férjem sem pelenkáz, mert undorodik tőle. Nem etet, mert azt ő nem tudja. El is értük, hogy a baba nem fogadja el a kaját tőle, ha nagy ritkán rá is kényszerül, hogy ő etesse. A 3 éves gyerekkel viszont már játszik, vele jobban elvan.