Mi volt a legnagyobb dolog amiről lemondtál a gyerekeidért?

Rengeteg pénzről, az anyagi függetlenségről (egyikük tartós beteg, képtelen lennék egyedül eltartani úgy, hogy bármikor rohannom kell érte. Most hogy ketten állunk készenlétben oké).

A spontán utazgatásról. Járunk utazni, de millió szervezést igényel. Nem lehet úgy, hogy induljunk el és majd megoldjuk valahogy. Vagyis lehet, lehetne, de nálam biztos agyérkatasztrófa lenne a vége.

A hétvégi későig alvásról. 7 óra a nagyon max. Még ha fel is kellnek anélkül, hogy "anya, alszol?, akkor is felvernek a "csendes" játékkal is.

Meg persze egy csomó mindenről a szakmában, de azok végül is nem annyira bántanak, mert szeretem azokat a dolgokat is amiket most csinálok.

De a nyugalomról mindenképp, hogy van időm a munkámra.

És a nyugodt lelkiismeretről.

Alvás 🤣🤣

Persze csak az első időkben... egyebekben ugyanúgy élem az életem, mondjuk előtte sem éltem egy zsongó életet. 😃

A jó munkámról. Nem tudom, hogy valaha is találok-e ugyanolyan jó helyet, mint ahová már nem fogok tudni visszamenni, max 10 év múlva, ha még mindig létezni fog a cég.

Az egészségemről. Sajnos 2 terhesség annyira megviselte a szervezetemet, testemet, hogy egy csomó nem gyógyítható betegségem, érzékenységem, és egyéb dolgom lett. - Emiatt pedig az egyik kedvenc mozgásformámról.

Az egyik hobbimról, mert ahhoz kellene néhány óra csendes magány megszakítás nélkül, heti minimum 3x, de ez nem nagyon kivitelezhető. Talán ha nagyobbak lesznek, visszatérek hozzá. Mondjuk cserébe lett más hobbim, aminél nem gáz, ha felugrok valamiért, úgyhogy ezt nem érzem akkora lemondásnak, de néha hiányzik.