Akik szülés után azt mondják nem akarnak több gyereket, később meggondoltátok?

Én gázt sem kaptam.

7órán keresztül vajudtam, úgy, hogy végig kaptam az oxitocint. folyamat fájt, ott ordítoztam, szedjék ki belőlem, meg akarok halni, stb. Pokoli volt.

ott kijelentettem, soha többet.

Aztán 2.5 évre rá, tervezetten, megszületett a 2.is.

Lányom után mindig azt mondtam, hogy soha többet nem szülok, nem lesz csak egy gyerekem.

Aztán elég sokára kattant valami, hogy de, nekem kell még egy baba.

Aztán teherbe is estem, a gyerekeim között 8 év van, a lányom 11 lesz nemsokára, a fiam pedig 2,5 éves, áprilisban lesz 3.

1,5 eve szultem. Mindig ket gyereket akartam, raadasul a kisfiammal relative konnyu, siman johetne a teso.

De pont a szules miatt egyelore azt mondom hogy kizart. Szornyu volt az egesz, de nalam volt komplikacio is.

Persze meg nem telt el olyan sok ido es korban akar meg 10 ev mulva is szulhetnek, beleferne, nem tartom kizartnak hogy egyszer majd keszen fogunk allni meg egy gyermekre, de egyelore sajnos pont a szules miatt nem.

Meg 2X meggondoltam magam 🤣

A második szülésem sokkal, de sokkal jobb volt, összeszedettebb voltam én is, a baba is könnyebben jött, a vajúdás is kevesebb volt.

A harmadik sürgősségi császár lett és ezzel jött el az a pont, hogy befejeztem. Azelőtz foglalkoztatott a negyedik gyerek gondolata is, de nem viszem többé vàsárra a bőrömet màr az fix.

Sürgősségi császárral szültem. Utána 3 napig gondoltam hogy soha többet, csak ezt éljem túl valahogy. 4.napon már viszont kezdtem barátkozni a gondolattal, hogy talán mégis jó lenne majd mégegy baba.

De egyelőre még nem jött össze a második.

Mindenki azt mondja soha többet és a legtöbb embernél változik. 3 napig tartott az első fájásoktól, kB 8 órán keresztül teljesen magamon kívül voltam. Annyira üvöltöttem, hogy adtak gázt (pedig nálunk nem szoktak azt se), de nem ért semmit. Legalábbis én semmit sem éreztem belőle.

6 hónapos volt a kisfiam, amikor elkezdett foglalkoztatni a második baba gondolata. Nem tudom felidézni azt a fájdalmat. Tudom, hogy nagyon fájt, de nem tudom konkrétan felidézni, csak hogy valahogy kibírtam, akkor kibírom még egyszer. Inkább olyan dolgokban vagyok bizonytalan, hogy a férjemmel bírni fogjuk-e 2 gyerekkel, lesz-e elég türelmünk. A szülés valahogy annyira nem aggaszt már. Most 11 hónapos, valószínűleg januárban kezdünk próbálkozni a tesóval.