Más hogy kezeli, hogy a gyerekvállalás után megváltozott a férje?

Azért páran itt elsiklanak dolgok felett.

A születése óta nem fürdette le, egyszer sem kelt hozzá éjjel, egyszer sem pelenkázta nem vitte még orvoshoz és ami a legfontosabb a kötelező gyógyszerét se adja be ha ő van vele! 5 éves a gyerek könyörgöm és még csak most kapcsol be nálad kérdező a vészvillogó? Aki itt erre azt írja, hogy megértem, hogy fáradt apuka azt se értem. Egyértelműen nem szereti a kisebbik gyerekét nem törődik vele közömbös felé. Vajon ezen mennyi szex segítene?

Valószínűleg egyedülálló anyuka leszel csak idő kérdése de tulajdonképpen már most is az vagy.

30, ez a tipikus elsőgyerekes terhes majd-én-megmutatom-okoskodás.

Leirta, hogy a faszi semmit nem csinál. Leírta, hogy próbálta megbeszélni, kérte. Leírta, hogy olyankor eljatssza ímmel-ámmal, hogy jaj de megvaltoztam, aztán semmi. Leírta, hogy kérte a férjét, hogy legyen többet velük, mert nem szorulnak ra a másodállásra, de ő nem es nem. Miért a nőnek adnál feladatot továbbra is? Miért kell a faszit megérteni? Neked lenne kedved romantikázni meg lefeküdni olyannal, aki 5 éve szarik bele, hogy te hogy vagy és a gyerekeid hogy vannak? Persze, te mindent megtennél, te megoldanád. Mutasd már meg, mi az, amit nem próbált meg ez a szegény nő. Aki nincs otthon sosem, azzal hogy maradjon csak úgy otthon? A faszi még hétvégén se hajlandó otthon lenni, nemhogy hét közben. Es még mindig őt kéne megérteni, hogy "kimerült", pedig a kerdező vagy háromszor leírta, hogy semmi szüksége a családnak arra a masodállásra, és ezt a férjének is megmondta. Akit ez nem érdekel. Akkor miért a nő a hunyó már megint? Miért a mosogatógép meg a takarítónő a megoldás, amikor a férjet se a felesége, se a gyerekei nem érdeklik egy kicsit se? Majd a mosogatógéptől hirtelen érdekelni fogja? Hagyjuk már.

#30 ne ábrándozz, az a férfi aki nem hajlandó a család életében részt venni, az akkor se fog, ha zakatol a mosogatógép és nincs otthon a gyerek.

OTTHON lenni nem akar. És, hogy őszinték legyünk, a nő sem akar egy ilyen férfivel egy napot együtt tölteni.

32 biztos igazad van hogy első gyerekes okoskodás amit írtam.

Viszont mi már 19 éve együtt vagyunk, nem biztos hogy te ezt valaha elmondhatod. Sok mindenen átmentünk ennyi év alatt.

Lehet szidni a férjed mert igaza van a kérdezőnek, de mindennek oka van. Mindig kettőn áll a vásár és ha az első gyereknél más volt a felállás és évekig minta apa volt, akkor csak nem dobjuk el ezt a kapcsolatot hanem keressük az okát.

És az a baj, hogy itt sokan ugyanígy vannak mint a kérdező és csak megkeseredetten szapulják a férjet.

Ha 7 napból hetet dolgozik akkor lehet fáradt, kiégett. És itt nem azt mondtam ezzel hogy mert a nő nem.

Mielőtt ezt fröcsögitek.

Én azért írtam a gépeket meg takarítőnőt, hogy a kérdező egy kicsit fellélegezzen, pihenjen. Ezzel a férj probléma nincs megoldva de nem kell este 10 kor még mosogatni. Ez egy könnyebbség lenne a kérdezőnek. És még mindig nem beszéltünk bébisitterről, a kettesben töltött napról. Mert a kérdező minél jobban fáradt, fásult, kedvetlen ami érthető ilyen terheltség mellett , annál többet bacogatja a férjet ami szintén érthető de nem lesz tőle jobb. Ez tapasztalat. Egyre több a cirkusz, az elhidegülés. Ezt pozitív dolgokkal lehet visszafordítani. Ami ku.rva nehéz ebben az állapotban de nem a válás a megoldás. Ezt meg kell oldani és ha ezt nem 5 év után hanem az első 2 hónap után. Higgyétek el ha tudnának egy kicsit törődni a pár kapcsolatukkal akkor talán a férj is jobban kivenné otthon a részét.

Ezzel nem a férjet védem és a kérdezőnek nyilván igaza van de biztos, hogy van megoldás.

Persze, csak itt a probléma, hogy a férj semmilyen problémát nem akar megoldani, mert szerinte nincs.

Azért szapuljuk a férjünk, mert ezt is! egyedül kell megoldanunk, mert még ez sem érdekli, és egy idő után úgy van vele az ember lánya, mint a rossz vendégségben, ahova nem hívnak nem megyek.

Nem a mosogatásban meg a gyerekek rendezésében fáradtam el, hanem abban, hogy a férjem a harmadik gyerekké változott, és ha én nem küzdök értünk, ő nem fog.

Nekem meg egy férfire, egy biztos háttérre van szükségem, nem egy +óvodásra. A 15 év alatt sok mindenen mentünk át mi is, de van egy határ,nem kötelező egy nőnek otthon ovónénit és bohócot játszani évekig, hogy a férjnek jobb legyen. Ennyi önzőség kell, mert aztán pont 50évesen jövünk rá, hogy kár volt mindenért, mert a kis átmeneti hullámvölgy egy évtizede tart,mi meg belerokkantunk.

Hát igen 37, és azzal se vagyunk előrébb, ha a férfi megmondja mit akar.

Az én férjem megmondta, több szexet, mert hiányzik neki az intimitás, a közös idő, a randik.

Gondoltam, jó hát akkor összekapom és odateszem magam, legyünk újra kamasz szerelmesek.

De eltelt sok idő, a sokadik hét után is fél óra múlva ugyanúgy a telefont nyomkodta, köszönés nélkül elment aludni, és másnap pont úgy elfelejtett "időben" hazajönni, és pont úgy szrt rá, ha kértem tőle valamit,és pont olyan fáradt volt a gyerekkel legózni, iskolába vinni reggel, én kapkodtam.

Én már feladtam, úgy gondolom, ha egy férfinek elmúltak az érzelmei, nem marad a helyén semmi. Se szeretet, se tisztelet, se kompromisszum.

Nincs férjem, nincs gyerekem, de most unalomból benéztem ebbe a kategóriába, és egyszerűen durva ezt látni, hogy mennyi családnál van hasonló probléma.

Mert itt nem arról van szó, hogy a férj kisebb feladatokat elhanyagol, vagy mondjuk nem tölt elég időt a gyerekeivel, itt már tényleg olyan dolgokat nem képes megcsinálni, amikhez még szülőnek (pláne szuperapunak) se kell lenni, csak alapvetően jóérzésű embernek, aki, ha lát egy éhes gyereket, akkor azt megeteti. Ha lát egy beteg gyereket, akkor meg gyógyszert ad neki, attól függetlenül, hogy... Izé. Szexelt-e éppen aznap.

30-as, a te tanácsaid egészen egyszerűen nem illenek erre a helyzetre. Igen, ha csak az a baj, hogy a szülők elhidegültek egymástól, akkor szükség van több romantikus programra. Ha csak az a baj, hogy a szülők kimerültek, türelmetlenek, többször veszekszenek egymással és a gyerekekkel, akkor szükség van a gépesítésre, fizetett segítségre. De nem, egy felnőtt férfinak abszolút nincs szüksége két takarítóból és három bébiszitter-nagymamából álló teamre, havi egy welness-hétvégére és gyertyafényes vacsorára, hogy akár fáradtan, szájhúzogatva, de felemelje a pici popóját, megfürdesse és megetesse a gyerekeit és beadja nekik a gyógyszert. Vagy aztán megfőzze az ételt, amit elfogyaszt és feltakarítsa a mocskot, amit maga után hagy.

Bocsánat, de egyszerűen felmegy bennem a pumpa ettől a kifogástól, hogy "hát de ha többet törődnél a kapcsolatoddal, a férjed is talán jobban kivenné a részét". Ez egész egyszerűen nem így működik. Rengeteg ember él szar párkapcsolatban (köztük a kérdező), rengeteg szülő él párkapcsolat nélkül, mégsem szarják le a gyerekeiket meg úgy en bloc minden kötelességüket. Lehet beszélni arról, hogy a házasság kihűlésében vajon volt-e szerepe a kérdezőnek vagy sem, és ha igen, mekkora, lehet beszélni arról, hogy ha elválnak, az vajon kinek a hibája... De az, hogy a férj, egy felnőtt ember, nem hajlandó foglalkozni a saját gyerekeivel, az nem lehet a feleségre varrni. Azt bizony akkor is meg kéne csinálni, ha a kérdező egy hárpia lenne, ha a kérdező ott csalná a párját, ahol érné, vagy csak kilépne az életéből.

És ha már válás: igenis, vannak olyan pillanatok, amikor el kell engedni valakit az életedből, aki nyilvánvalóan nem tisztel téged, a hozzátartozóidat (akik jelen esetben az ő gyerekei is) vagy ccsak simán nem képes ember módjára viselkedni. Nyilván a jelen helyzetben én nem mondom a kérdezőnek, hogy biztos, hogy ezt kell tennie - neked viszont, 30-34-es, határozottan ajánlom, hogy kezdd el lenevelni magad az ilyen "a válás nem megoldás" kezdetű matrákról, mert ez legalább olyan káros, mint amikor valaki minden bokornál válni akar. De. Vannak helyzetek, amikor egy kapcsolat (rokoni kapcsolat, barátság, párkapcsolat) megszakítása a megoldás. És jelen esetben a férjnek semmi oka nem lenne a meglepődésre, ha a kérdező kidobná.