Szólnál egy családtagnak, ha azt látnád, hogy rosszul neveli a gyerekét?
Sógornőm fél évvel később szült, mint én. Meglepődve tapasztalom, hogy bár, az élet minden területén maximalistának ismertem meg, az anyaság finoman szólva sem megy jól neki. Folyton jön-megy, alig van a babával, szándékosan tápszeres, le van maradva a fejlődésben stb. Későn fürdetik, mert ő élvezni akarja a nyári estéket, de aztán panaszkodik, hogy 11ig is ébren van a kicsi. Rengeteget vigyáz unokaöcsémre anyukám, a sógornőm anyja is, bátyám is 110%ot belead, miközben sógornőm jó, ha a felét. Nekem sokszor az az érzésem, hogy ő nem is igazán vágyott babára, ezért sem változtat érte az életén. Ugyanúgy, mint előtte a bulik számítanak, körmös, fodrász, barátnők stb. Ráadásul nagyon sokat felszedett, lenne ideje és energiája odafigyelni az étkezésre, mozgásra, de nem érdekli. Terhesség előtt 64kg volt, most több 90nél is, ami szerintem borzalmas ilyen fiatalon. Bátyámmal már beszélgettem erről, a hízásra meg úgy alapból mindenre azt mondta, hogy hát, ez van, ő ilyen. Nyílván egy férfi nem lát úgy bele, mint egy külsőszemlélő, ráadásul anyaként látom, hogy náluk azért vannak problémák.
Tudom, hogy alapból nem szabad egyetlen anyukát sem kritizálni, plusz beleszólni mások életébe, de itt az unokaöcsémről van szó, akit imádok, és tartom annyira értelmes embernek a sógornőmet, hogy ha finoman, kedvesen fogalmaznám meg, amit látok akkor elgondolkozna rajta.
Te ebben az esetben tennél egy próbát? Hogyan mondanád el neki, hogy aggódsz értük úgy, hogy semmiképp se legyen sértő rá nézve?
válasza: válasza: válasza:Hát nem vagy valami szimpatikus.
Szólj csak neki, legalább megismeri a valódi énedet.
Magadat kellene helyrerakni, nem másokat figyelgetni meg kritizálni.
válasza:Savanyú a szőlő gondolom. Mert neki van segítsége.
Szerintem nem a te dolgod megítélni, hogy jó-e így nekik vagy nem.
Az hogy ő elmegy ide-oda, az miben rontja a gyereknevélést mond már meg?
válasza:Azt hittem a fő kérdés alapján, hogy durva dolgokat fogsz felsorolni, amivel veszélyezteti a gyereket, az egészségét, a fejlődését, a testi épségét.
Ha ez a kérdés igaz, akkor mélyen nézz magadba. Szégyellheted magad.
Mások életéhez semmi közöd, süt az írásodból az irigység, lenézés, "bezzeg én" hozzáállás. Igazi Karen vagy. A jó ég mentsen meg az ilyen rokontól.
Ha az én feleségemre mondanád, hogy kövér, és minősítenéd az anyai képességeit, hiába vagy a testvérem, úgy kiosztanálak, hogy a fal adná a másikat.
Mondd csak a sógornőd szemébe a véleményed, az "okos" tanácsaidat, legalább rájön, milyen ember is vagy valójában.
válasza:Nem szólnék bele.
Nálunk is van ilyen, sógórnő nagylánya kapcsán is (már kamasz), de főleg a kicsi, a kis keresztlányunk, hiszen őt láttuk felnőni babakorától. Telefon a kézben folyamatosan, anélkül enni nem hajlandó az elejétől kezdve, normálisan nem is eszik, de a tejszelet meg az édesség megy, a tejfogai full feketék rohadnak ovisként(!), ha az elvált apánál nem kapott édességet, a család kollektíve szidja, hogy rosszat akar a gyereknek, ménem lehet azt adni, amit megeszik, de a gyerek négy évesen akkora csomag chipset tolt be, hogy én nem eszek meg annyit egyben, a szobatisztaságra szoktatás úgy ment, hogy pisiljen csak bele a bugyiba, majd ha csípi a nunóját, megtanulja...
Egészen babakoráig tudnám visszamenőleg sorolni, hogy hányszor hányféleképp hűltem el rajta, hogy mit csinálnak szegény gyerekkel, és hányszor kellett csomót tenni a nyelvemre, hogy ne alkossak véleményt.
Nem tettem egyszer sem, otthon beszéltük meg a párommal, hogy ezt látva hétszentség, hogy nem engedem oda felügyelet nélkül a mi gyerekünket, de soha nem tettem rá - az anyának - megjegyzést. Mert nincs közöm hozzá.
Egyébként a kislány most megy elsőbe, meglepő módon okos-értelmes nagylány, persze bármilyen komolyabb probléma lesz, az majd most fog kiderülni, ha lesz. De egyáltalán nem olyan botrányosan tönkretett a gyerek, mint ahogy én babakorától jósoltam a szörnyűségeket látva.
válasza: válasza:Szerintem se szólj bele!
Nem vagyunk egyformák, mindenki másképp éli meg az anyaságot.
A sógornőd nem áldozza fel az egész életét csak azért, mert anya lett. Csinál programokat a gyerek nélkül is, mert így érzi jól magát. Ezzel semmi probléma nincs! A gyerek jó kezekben van a nagyinál.
A gyermek fejlettségét majd a védőnő és a gyerekorvos megállapítja, hogy rendben van e. Nem a te kompetenciád!
A súlyához meg aztán végképp semmi közöd! Mindenki úgy néz ki, ahogy akar.
Szerintem te csak szimplán nem bírod a sógornődet és ezért keresed benne a hibákat.
válasza:"Nyílván egy férfi nem lát úgy bele"
Ez elég szexista, szégyelld magad.
Egy betűt sem írtam arról, hogy bezzeg én milyen szuperanya vagyok, sokat hibázok én is nap, mint nap, de ettől még, amit róla leírtam az is igaz. Ő is szólt már 1-2 dologgal kapcsolatban nekem, és nem sértődtem meg, pedig mi már rég túl vagyunk azon, ahol most ők járnak. A fejlődés lemaradást észrevette a védőnő is, hisz lassan 4 hónaposan egyáltalán nem tartja ki a fejét, nem nyúl játékért stb. Erre elvitték úszni meg masszőrhöz🤦♀️ A dévényes sógornőm szerint felesleges. Hasaltatni sem akarja, hiába hallottam, hogy mondta a védőnő, hogy az ülésbe húzást is gyakorolni kell, hogy tanulja emelni a kis fejét, arra is azt mondta, hogy Ő biztos nem csinálja, mert fél, hogy kárt tesz. Szerintem pont, hogy ezzel a hozzáállással tesz visszafordíthatatlan kárt.
Fura nekem, hogy ennyien írtátok, hogy ne szóljak bele, nem rám tartozik. Azért mégis csak az imádott unokaöcsémről van szó, nem a szomszéd gyerek vagy egy idegen. Tudna biztos vagyok jobb anya is lenni, de senki se szól neki, hogy hahó, rossz irányba mész.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!