Mit tegyek, hogy a férjem is és én is jobban érezzük magunkat?

33

Ez nem család...

Hagyni egyedül vacsorázni????mi???

A reggel 5kor kel, este 7 mire leghamarabb haza ér de a legjobb dolog hogy este együtt vacsorázunk, játszunk, hétvégén meg együtt megyünk játszóházba, kirándulni, ebédelni.

Igen, baromi kevés énidő van de ez ilyen. Anyósom szokott vigyázni a gyerekekre hogy hétvégente pár órát le tudjunk lépni ketté

7 - "Nekem semmi nem jutott az elmúlt 2 évben ami kikapcsolódás vagy szórakozás lenne"

Nem jutnia kell, hanem csinálni magadnak. Érdekes, hogy a férjednek "jut". Ne tedd őt magad elé, hanem vond be mindenbe, hogy érezze, hogy hasznos, szükség van rá otthon. Különben tényleg minek is menjen "haza"? Te pedig menj el egyedül vagy barátnőkkel, és néha kérjetek segítséget, hogy együtt is elmehessetek és szórakozzatok.

#33-as: hát nekem a feleségem nem hagyna ennyire szabadon az biztos xd Bár egyikünk sem az a nagy feminista, de azért igyekszünk egyenlően kihozni a dolgokat. Főleg, hogy nekem gyerekkori álmom hogy gyerekem legyen, és tök rosszul érzem ha nem tudok a gyerekkel időt tölteni.

Egyébként a tágabb köreimben vannak nők, akik úgymond szeretik azt az életmódot, amit leírtál. De ha te nem, nyugodtan mondhatod a férjednek, hogy akkor most délután ő lesz a gyerekkel. El kéne tudnia fogadni.

Én nem értem nők miért vetik alá magukat ilyen szinten egy férfinek. Hagyni egyedül vacsorázni, meg sorozatozgatni, meg ő felségének minden jár, ami a gyerek előtt, az összes többit oldjam meg én, ha lélekben belegebedek is? És még én húzzam meg magam, nehogy el akarjon válni? Hát ne haragudjatok, de a lóf*sznak is két vége van. Azt a gyereket együtt vállaltuk, nekem is jár néha egy kis szusszanás. Ő legalább sz*rni elmehet akkor napközben a munkahelyén, amikor jól esik neki, már bocsánat és senki nem ordít, vagy dörömböl közben az ajtón. Ahogy meg is ebédelhet a munkahelyén nyugalomban.

Ha ilyen lenne a férjem, nálunk én válnék, nem várnám meg, hogy ő akarjon. Elég nekem egy gyerek, aki mellett készenlétben kell állnom és vigyáznim kell mit mondok, nem kell kettő.