A feleségem évek ótahalogatja a gyerekvállalást, én pedig már nagyon szeretnék apa lenni. Lehet nem is akar tőlem gyereket. Lehet el kéne válnunk?

Harminc évesek vagyunk, tíz éve vagyunk együtt. Amikor összejöttünk, azt mondta, fiatalon akar gyereket. Ezzel szemben évek óta akárhányszor felhozom a gyerekvállalást, mindig talál egy indokot, ami miatt nem akar. Miután az indok megszűnik/megoldódik, kitalál mást, és így tovább. Kezdem azt hinni, hogy egyáltalán nem akar tőlem gyereket, hiszen ha tíz év után nem akar, ezután se fog akarni. Többször is leültem már vele beszélgetni a témával kapcsolatban, de mindig megsértődik, ha felhozom.

Én már nagyon szeretnék apa lenni. A legtöbb korombeli ismerősömnek van már gyereke, vagy legalább is úton van, pedig sokkal kevesebb ideje vannak együtt a párjukkal, mint mi. Úgy érzem, hogy lemaradok, kimaradok a családalapításból, apaságból.

Egyre többször gondolok arra, hogy ha ennyire nem egyeznek a vágyaink, céljaink, akkor el kéne válnunk. A gyerekvállalás sajnos olyan dolog, amiben nem lehet kompromisszumot kötni, ha akar az ember gyereket, ha nem. Most még talán tudnék találni valakit, akivel családot alapíthatok.

Aki ismer, mind azt mondja, hogy jó szülő lennék.

Szerintetek is érdemes lenne megfontolni a válást?