Fél éves múlt a baba, de annyira idegesít a férjem, mint mást a terhesség alatt. Mit tegyek?

Te döntsd el, hogy a gyereked egy életre az ellenséged legyen, vagy ha felnő, akkor a legnagyobb szövetségesed, legjobb barátod, társad egyben. A saját csaladoddal sajnos nem jó a kapcsolatod, és a választott csaladoddal (férjed és a rokonsága) sem.. a gyerekedet viszont te formalod, így a vele való kapcsolatodat is. Én nem tudtam anno felmenteni anyámat azért, mert neki is szar gyerekkora volt, mert úgy gondoltam mindig is, hogy ettől még neki nem kellett volna rosszul bannia velem. Sokan azt hiszik, ha a gyermeke fizikai szükségleteit kielégítik, akkor már mindent megtesznek érte, pedig nem, mert a lelki szükségletek legalább olyan fontosak, pláne 0-3 évben! Mindent érez a gyerek, és "nem felejt". Most még talán nem késő, de lépj érte! Látok arra is példát, hogy valakivel nem bánt jól az anyja, mégis szerető anya lett rögtön..nem csak magamat, mást is. De fogadd el, ha neked viszont ehhez segítség kell. Később megbanod, ha most beleragadsz ebbe a dologba. És először is legyél magaddal őszinte, mert sokan azért támadtak rád (én is pl, sajnálom, de attól még a véleményem ugyanaz, hogy a gyerek kell legyen az első), mert szepitesz. Csak kb 60 kommenttel arrébb írtad le, hogy amúgy a férjed nem "szent", kezdetben vedted őt. Nem írtad le azt sem, a te gyerekkorod milyen volt. Érthető, mert idegenek vagyunk, de ezért kell egy szakember, akiben megbizol, és aki megismer téged.

És még annyi, hogy az apukámat imádom, mert ő kezdetektől szeretettel nevelt, anya kb akkor kezdett el jobban húzni hozzám, amikor terhes lettem az unokájával. Most azért "jó" a kapcsolatunk, mert a távolság miatt ritkán találkozunk. Ha te nem ezt akarod, lépj!

Miért vállaltál gyereket, ha ennyire eleged van már most az egészből???

én sem értem ha ebből az egész gyereknevelésből meg párkapcsolatbol eleged van minek vállaltál gyereket,gondolom a férjeddel nem csak gyerekvállalás után kezdődtek a problémák hanem már elötte is ilyen rossz volt a természete,nem kellett volna gyereket szülnöd.

Oké, nem kellett volna, de már nem lehet visszacsinálni, ebből kell kihozni a maximumot. Kérdező, mint embert, őszintén sajnállak, mert igen, valahol te is áldozat vagy, de ne hagyd, hogy a gyereked is azzá váljon, érte kell erőssé valnod, amellett, hogy magadert is természetesen. Egy rokon sincs a te oldaladrol pl, akiben megbiznal, vagy egy régi barát? Akinek ki is tudnád beszélni a dolgokat, még bármi másban is tudna esetleg segíteni. Ha a gyerekedbe nem tudsz kapaszkodni, kapaszkodj egy barátba, rokonba+pszichológusba mindenképpen.

77# de erről van szó...neked sose nyitotta fel sajnos senki a szemed, de nem JO a kapcsolatod a csaladoddal, csak felszínes, ez látszik a 64es kommentbol, meg abból, amit most írtál, hogy nem kapsz SENKITOL értő figyelmet, igazán nem figyelnek még a szüleid se az érzéseidre. :/

Kérdező tényleg keress fel személyesen egy pszichológust akivel kicsit tudsz a gondjaidról beszélgetni és tanácsot is tudna adni.Mert látod hiába írtad ki a kérdést és nagyon sok tanácsot kaptál mégsem tudunk segíteni bármennyire is szeretnénk ráadásul írtad hogy téged senki nem ért meg ezért csak egy szakemberhez tudsz már csak fordulni.