Milyen lehetőségei vannak a szülőnek, ha kiderült hogy a gyermeke súlyosan fogyatékos? Értelmi és mozgásos téren is? Vannak ilyen otthonok? Be is vesznek ilyen gyermeket?
Nővéremnek 2 egészséges gyermek után (ők 8 és 5 évesek) a legkisebbről kiderült, hogy valószînűleg komoly betegsége van. 2,5 éves de nagyon furcsán viselkedik, nem beszél, agresszív sokszor, és a járása is nagyon bizonytalan. Nekem ugyan még nincs gyerekem (nagy köztünk a korkülönbség) de azt tudom, hogy a nagyobbakhoz viszonyîtva mindent sokkal később tanult meg mint kellett volna-járni nagyon későn kezdett és azóta is sután, hogy úgy mondjam. 2-3 komoly genetikai problémár keresnek, de mindegyik elég súlyos hatású betegség. Ha mégsem igazolódik be, akkor is nagyon durván autista lesz szerintem/szerintünk.
A tesók tartja magát.. eddig egész jól birta meg mindig bízott a kicsiben, hogy behozza a lemaradást, de most amiker felvetődtek ezek a betegségek eléggé kikészült. Beszélgettünk róla, hogy mi lenne ha..mivel így is már teljesen kivannak, felvetődött az otthonba adás, de egyenlőre még nem szeretné körbejárni a kérdést. Nagyon közel állunk egymáshoz és szeretnék segíteni neki. Nagyon nehéz volt a kicsivel az elmúlt 1,5 év és ha beigazolódik szerintem szóba fog kerülni az otthon lehetősége. Aki tud róla hogy megy az ilyen, mesélne. Leírná a menetét? Meg hogy egyáltalán mennyi esély van bekerülni?
Bizonyos mértékig a pénz nem akadàly, van egy örökölt közös lakásunk, abból szerintem úgymond tudna “helyet venni neki”. De nem tudom hogy megy ez. És hogy hetvegen vagy mikor lehet látogatni, esetleg mennyi a havi költsége egy ilyen otthonnak, hány éves kortól lenetne jelentkezni.
válasza: válasza:
válasza:Amíg nincs diagnózis, szerintem nem kéne "temetni" a kisgyereket. Nagyon kicsi még. A testvéremék gyermeke pont ennyi idős, épp dackorszaka van, hát ezt át kell vészelni. A beszéde nagyon gyér, de problémát nem találtak, lassan de fejlődik. Valaki írta a hallásvizsgálatot, én is pont minap olvastam ilyet, hogy már ADHD-t mindent rámondtak a gyerekre mert agresszív az oviban, nem fogad szót, stb., aztán kiderült, hogy szegényke nagyot hall. Ennyi volt a probléma, korrigálták és végre boldog a kisgyerek, milyen frusztrált lehetett, hogy egy érzékszerve nem működik helyesen, persze hogy nem fogadott szót, meg a viselkedése sem volt tökéletes, és már leírták diagnózis előtt...
A férjem testvére szellemi és mozgás téren is sérült volt, míg kicsi volt, még tudott járni, aztán tolószék, aztán már csak fekve ápolták. Eszükbe se jutott otthonba adni, szintén 2 egészséges testvér mellé született. 55 évesen halt meg, az orvosok is mondták, hogy nem élt volna ennyi ideig, ha nem a szerető családja közt élt volna. Persze minden másként alakult volna, ha ő egészséges. Így nem mentek nyaralni stb., hisz a beteg testvér nélkül nem indultak volna el. De félredobnád, és gondolod boldogabban élnél tovább? Tudva, hogy a gyereked ott van valahol mások gondozásában.. Bah... Szomorú azért az ilyesmi. Én összetenném a két kezem, hogy ne legyen gond, ha baj is lesz, még van több opció biztos azon kívül, hogy kidobni otthonról, hogy rontja a levegőt, meg szobanövény, jóég... Ez egy élő gyermek. Lehet fogadni ápolót, akárkit, hogy segítsen, ha kell, nem egyből kipaterolni a családból, ha beteg, mert jaj nem jól sikerült, akkor nem kell. Inkább más opcióknak járj előbb utána, ha segíteni akarsz. Nem azt kéne kutatod, hogy lehet megszabadulni tőle gyorsan, egyszerűen, a pénz nem akadály... Látszik, hogy még nincs gyereked.
válasza:#61, #62, továbbra sem értitek, amit írok. Megpróbálom elismételni utoljára. Én utánanéznék - és a kérdezőnek is ezt javaslom - magamban, titokban, egy sötét, lefüggönyzött szobában, privát böngészőt használva. És utána kussban lennék róla egészen addig, amíg a tesóm fel nem veti, rá nem kérdez. És akkor se úgy, hogy "ó én ennek már utánanéztem, minden el van intézve, itt írd alá" hanem hogy "van a közelben ez és ez az otthon, róluk jókat hallottam". Ha soha nem kérdez rá, akkor soha nem beszélnék róla.
Azért tennék így, mert az ismeretlen nyomasztó. Ha 5% az esélye, hogy családban nem nevelhető fogyatékos a kérdésben kislány, vagy down kóros a tesóm magzata, akkor pontosan ekkora eséllyel fog felmerülni az otthonba adás vagy az abortusz kérdése. Tehát 95%, hogy "fölöslegesen" néztem utána. Valójában - az én számomra - ebben a 95%-ban sem volt fölösleges, mert így a reális, de ismeretlen rossz eshetőségből egy reális, de legalább feltérképezett rossz eshetőség lett.
Nyilván ha a kérdező olyan alkat, hogy szükség esetén nem tudja befogni a száját, akkor az a jobb, ha nem néz utána.
válasza: válasza:64#! Ott a pont!
Sok mindent írtam már, nem fogok ezügyben magyarázkodni. Nem az én döntésem lesz, csak tájékozódom. De a sok egyéni véleményen kívül semmi hasznosat kb nem írt egy válaszoló sem.
Bocsánat, de az én részemről a kérdés akkor itt lezárva, mert nem ezekért tettem fel.
válasza:Nem is értem ezt. Amúgy hasznos információ az érzékszervek vizsgálata. De gondoljátok, hogy ha már a genetikánál tartanak, akkor ezeken nincsenek túl. Voltak már pár orvosnál és sok vizsgálat megvolt már. Elvileg nincs baja sem a fülének, sem a szemének. De van egyfajta szenzorosság, ami lehet hogy agyi eredetű vagy az epilepsziával is összehozható. Mindent nagyon későn csinált ami a mozgasokat illeti. Úgy emlékszem eleve a forgást is. Járni majdnem 2 évesen kezdett. De nem ezek a legnagyobb bajok. Emellett mindenki elhiheti hogy én (de leginkább a tesóm is szerintem) akkor lenne a legboldogabb ha kiderülne hogy nem ilyen súlyos a baj és idővel beérnek a fejlesztesek.
Amúgy nagyon sok helyre hordták pici kora óta. Most pontosan nem tudom mikre, de dévényre biztos, úszni és most tsmt-zik is. Egyenlőre annak is örültek hogy mozgásban utolérte magát. De a többivel nagyon sok gond van. Ezért tettem fel a kérdést, engem megrémítettek a felmerülő betegségek és nem szeretnék már ennyi “fájdalmat” a tesómnak. Épp elég hogy 3 év alatt meghaltak a szüleink és az apósa is. Nem bújunk ki a bőrünkből.. csak szeretném ha egy picit könnyebb lehetne egyszer nekik. Nyilván nem kivanom hogy ezen múljon, és lehet hogy ők nem is fognak soha ilyen en gondolkozni. De én a testvére vagyok és szeretnék tudni neki adott esetben tanácsot adni. Nem kéretlent és nem előre. Csak ha szüksége lenne rá. Ennyi
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!