Milyen lehetőségei vannak a szülőnek, ha kiderült hogy a gyermeke súlyosan fogyatékos? Értelmi és mozgásos téren is? Vannak ilyen otthonok? Be is vesznek ilyen gyermeket?
Nővéremnek 2 egészséges gyermek után (ők 8 és 5 évesek) a legkisebbről kiderült, hogy valószînűleg komoly betegsége van. 2,5 éves de nagyon furcsán viselkedik, nem beszél, agresszív sokszor, és a járása is nagyon bizonytalan. Nekem ugyan még nincs gyerekem (nagy köztünk a korkülönbség) de azt tudom, hogy a nagyobbakhoz viszonyîtva mindent sokkal később tanult meg mint kellett volna-járni nagyon későn kezdett és azóta is sután, hogy úgy mondjam. 2-3 komoly genetikai problémár keresnek, de mindegyik elég súlyos hatású betegség. Ha mégsem igazolódik be, akkor is nagyon durván autista lesz szerintem/szerintünk.
A tesók tartja magát.. eddig egész jól birta meg mindig bízott a kicsiben, hogy behozza a lemaradást, de most amiker felvetődtek ezek a betegségek eléggé kikészült. Beszélgettünk róla, hogy mi lenne ha..mivel így is már teljesen kivannak, felvetődött az otthonba adás, de egyenlőre még nem szeretné körbejárni a kérdést. Nagyon közel állunk egymáshoz és szeretnék segíteni neki. Nagyon nehéz volt a kicsivel az elmúlt 1,5 év és ha beigazolódik szerintem szóba fog kerülni az otthon lehetősége. Aki tud róla hogy megy az ilyen, mesélne. Leírná a menetét? Meg hogy egyáltalán mennyi esély van bekerülni?
Bizonyos mértékig a pénz nem akadàly, van egy örökölt közös lakásunk, abból szerintem úgymond tudna “helyet venni neki”. De nem tudom hogy megy ez. És hogy hetvegen vagy mikor lehet látogatni, esetleg mennyi a havi költsége egy ilyen otthonnak, hány éves kortól lenetne jelentkezni.
#12! Ezek szerint lány? Évekkel a nővéred előtt jársz. Ő még hallani se akar otthonról, mivel simán elbír egy ekkora kislánnyal.
Ha jóban akarsz vele lenni, ne nagyon ötletelj szerintem. Nem a te dolgod megítélni, hogy az ő családjának mi a jó. Egyáltalán nem biztos, hogy a tesók is meg akarnának szabadulni tőle.
Elolvastam mindkét betegséget, egyik sem olyan,ami miatt lemondanék a gyerekemről.
Egyrészt ezek is fejleszthetőek, valamennyire kordában tarthatóak,másrészt azt is írják,hogy nem minden gyereknél annyira súlyos.
Komolyan, ahelyett hogy (ha egyáltalán tényleg fogyatékkal élő lesz) megpróbálnátok megismerni a betegséget és kihozni a maximumot,inkább otthonba adást fontolgattok? 2,5 évesen még eleve önellátásra képtelenek,ebből még bármi lehet.
Súlyos beteg gyereket nevelek,tudom miről beszélek. Amikor vállalunk gyereket, bennevan a pakliba hogy ez lesz. Ha nem egészséges,dobjuk ki mint egy zsák szemetet?
Az orvos meg hogyan mondta volna a diagnózis előtt azt,hogy szobanövény lesz? Még ha igazolódott volna már az egyik diagnózis,ennyire az elején nem lehet megmondani a lefolyását. Szerintem a testvéred a sokk miatt dramatizálta az infókat (velem is ez volt), vagy te értettél valamit nagyon félre.
Amúgy ha te jó testvér akarsz lenni, azon gondolkozzál hogyan támogasd őket, bármi is lesz,ne azon,hogyan b…sszák ki a gyereket,akihez nyilván kötődnek. (Azt hogy te mit tennél nem tudod amíg nincs gyereked…)
van rola konkrėt diagnozis vagy csak te talålgatsz meg család .
ja 3 gyerekes anya vagyok én magam epilepsziás 6 éves koromtol ,de nem voltam soha agresziv ,nem fejlödtem vissza agyilag.
2 SNI gyerekem van beszėdfogyatékos illetve az egyiknek figyelemzavara volt . mára felnöttek okos értelmes felnöttek lettek .
adig egyik rokon se sápitozon szülök körül mig konkrét diagnozis nincs a szülök kezébe a gyerekröl.
Valaki kérdezte, hogy kislányról van-e szó. Igen. A legnagyobb 8 éves egeszséges fiú, van egy 5 éves egészséges lány, és a problémákkal küzdő 2,5 éves legkisebb aki szintén lány.
Apuka váltott műszakban dolgozik. Ha a 2 nagyobb nem lenne olyan nagyon okos es ügyes, nagyon nehéz lenne a nővéremnek. Sajnos a szüleink már nem élnek. Egy szem nagyi van, 50 km-re kb, aki nem nagyon rud egyedül utazni hozzájuk. Ugyhogy sok segitség nincs. Azért vagyok ennyire benne az életükben, mert én vagyok az egyetlen. Segiteni szeretnék, de nyilván nem fogok beleszólni.
Az orvos aki ezt mondta vetette fel először az egyik lehetséges betegséget, 90%-ra mondta, tudom mert pont ott voltam. És ő mondta (igen, sajnos elég nyersen) hogy idővel szobanövény lesz.
Amugy szerintem bármelyik is igazoldóik be nagyon aggasztó. Valaki írta higy nem. Pedig igen-de
Ez az én véleményem
#24! Én írtam. Abból tudtam, mert a Rett szindróma lányokat érint. Van ismerősöm, akinek az első gyereke született azzal. Fel se merült, hogy otthonba adja. Nem szobanövény, nyilván beteg, mindennel, ami azzal jár. Azóta vállaltak második gyereket, úgy tudom, ő egészséges.
Várd meg, hogy a nővéred segítséget kérjen, mert egyelőre úgy néz ki, nincs szüksége a kéretlen tanácsaidra.
#21
"Őszintén én a helyeben biztos az otthonr választanám, mert a másik két gyermek már így is bőven megsinylette ezt."
Kívülállóként én is azt gondoltam, hogy ezt tenném, de mivel nem voltam ebben a helyzetben, úgy könnyű megmondani a tutit. Azóta született egy fiam, és már nem tudom elképzelni, hogy otthagyom egy otthonban, mert mondjuk 1 év múlva kiderülne az, amit a te tesódéknál.
Egy szó mint száz: ne adj tanácsot a tesódnak! Nem te vagy a gyerek anyja, nem vagy a helyzetében.
Nekem is van egy húgom, ha ő, pláne gyerektelenül nekem ilyet ötletelne, ráadásul mindezt bűntudatkeltve, elküldeném a francba.
Igen, elhiszem, hogy egy sérült kisgyerek mellett óhatatlanul háttérbe szorul a két nagyobb. Ez nem jó. De a helyzet nem megoldható úgy, hogy mindenkinek jó legyen. Vagyis szerinted igen, de nincs igazad. Erről nekik kell dönteniük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!