Miért elfogadott hogy becsúszott gyereknél a férfi otthagyja a nőt és nem foglalkozik a gyerekkel, de ha a nő hagyja ott a gyereket, akkor a nő egy utolsó szívtelen dög?

Komolyan ez a sok általánosítás... Nincs annyai ösztön, mert van anya, aki elhagyja a gyerekét? Ez komoly? Ennyi erővel szerelem sem létezik, hiszen x százaléka az embereknek megöli a házastársát, ezért biztos szerelem sincs... xD

Emberek, mi a túró ez a negativítás így csütörtök estére? Ennyien szenvedtek a fronthatástól? Menjetek csokit enni - de azonnal! :)

Puszika és jó éjt!

Aki nem érti, hogy egyszerű biológiai oknál fogva az apa-gyerek kötődés soha a büdös életben nem lesz ugyanaz, mint az anya-gyerek kötődés, annak nincs miről magyarázni.

Természetesen, ha a férfi elhagyja, az is elítélendő, a többség el is ítéli, de nem lesz ugyanaz.

Én személy szerint egyformán ítélem el nemtől függetlenül, mert úgy gondolom, egyformán felelősek a gyermekért. A társadalom ítélete valóban különbséget tesz, mert ez a kialakult szokás, ezt az értékrendet tanuljuk alapból. Aki nem gondolkodik el rajta, nem veszi észre a logikátlanságot. Nem ez az egyetlen eset, mikor a szokásos értékítélet logikátlan.

Ugyanakkor azt is gondolom, hogy biológiai okokból az anya általában jobban kötődik a babához születésekor, majd ez tovább erősödik, mert általában az anya van otthon 2-3 évet vele. Emiatt átlagosan az anyák kevésbé képesek elhagyni a gyereküket, kevésbé megszokott dolog, ha ez bekövetkezik. De ez semmit sem befolyásol a felelősséget illetően.

17-tel értek egyet.

Én nem ítélem el a férfiakat ezért. Mért kellene 20 évig egy olyan családban élni, ahol nem akar? Ő azt javasolta, hogy szakìtsák meg a terhességet, a nő nem tette, onnantól ez nem a férfi dolga. Itthon még fizet is egész életében a semmiért.

És nem lehet összehasonlítani egy anya és apa korai kötődését. Még nem is mozog a magzat, de már jobban szeretjük, mint az összes többi embert együttvéve. Mire megszületik, bármit megadnánk érte. Az apja még csak akkor kezd vele ismerkedni.