Megfosztom a jó dolgoktól, mert nem vagyok "eljárkálós" anyuka? Erőszakoljam rá magam a gyerek kedvéért?
Az a helyzet, hogy mi már a baba előtt sem voltunk ezek a nagyon közösségi, folyton programozós, menő emberek. Férjem rengeteget dolgozik, kicsit a munkájának él, ő abban totál kiteljesedik, imádja. Így neki az elég.
Én már gyerekként sem voltam az a túlzottan közösségi alkat, megvoltak a barátnőim, de pl. a nyári táborokat, csoportos foglalkozásokat ki nem állhattam. Nyaranta is tök jól elvoltam a nagyszüleimmel, nem igényeltem, hogy minden nap legyen gyerektársaságom. Ez később is megmaradt, gimiben, egyetem alatt sem voltam a folyton bulizós, minden programon ott lévő. Havi 1-2 ilyen alkalom rendben volt, de egyedül már akkor is sokkal jobban éreztem magam.
Utazni sem szeretek kifejezetten, sokszor stresszes és kb. fáradtabban jövök haza, mint ahogy elindultunk. Évi 2-3 utazás azért van, mert nyilván rengeteg a bakancslistás hely, de nem voltam soha az a típus, hogy akkor havonta menjünk valahová, csak azért, mert éppen jó áron van oda repjegy, szállás és "menni kell", de 3 nap alatt rohanjuk végig az egészet...
Itthon jól érzem magam, de ettől még nem vagyok magányos, az összes "baba előtti" barátnőm megmaradt szerencsére. Csak a közösségi programok nem érdekelnek.
Sógornőm ennek az ellentéte, és egyre többször hangzik el tőle az, hogy így antiszociális lesz a gyerekem, belőle is olyat nevelek majd, aki egy kő alatt érzi a legjobban magát. És legalább miatta vegyek már erőt magamon és járjunk el babás programokra, mert később könnyebb lesz neki szocializálódni így és mennyi élménytől, tapasztalattól fosztom meg a babát.
Viszont nekem ez, hogy közösségi + babás program, egyenlő lenne a halálbüntetéssel. Voltam pár anyukás csoportban/subban, és kivétel nélkül azt láttam, hogy az anyáknál minden baj, amit a másik csinál a saját gyerekével. Miért ad rá sapkát, miért nem ad rá sapkát, mi az, hogy nem szoptat, mi az, hogy együtt alszanak/külön alszanak, mi az, hogy a gyereket az apjára bízza, mi az, hogy nem bízza az apjára stb. Nagyon ez az ítélkezős vibe jött át, meg az, hogy mindegy, mit csinálsz, úgy tuti nem jó.
Meg szerintem óvodás korig a gyerekek maximum egymás mellett játszanak, nem egymással... És mint írtam, vannak barátnőim, barátaink, velük szoktunk progarmozni, csak nem heti többször, meg nem ilyen tematikusan, hanem pl grillezünk, átjönnek iszogatni, társasozni, elmegyünk a Normafához stb.
A nagyszülőkkel, dédszülőkkel is sokat van a babánk, abszolút nyitott, mosolygós kislány (10 hónapos). Jól elvan velük, nincs rám ragadva, nem sír, ha éppen mással van, nem lát engem. Tudom, ez nem a mi csodás nevelésünk, ilyen a természete, sosem volt egy sírós baba.
Sétálni megyek/megyünk vele reggel és késő délután is, 1-1,5 órákra. Amíg ébren van, beszélek hozzá, de ha alszik és egyedül vagyok, airpods be és zene indít, így a világvégéig is elsétálnék.
Én is tök introvertált vagyok, én annak tudom be, hogy a szüleim is ilyen típusúak, és ilyen szellemben neveltek, igaz nem tudatosan, de nem is erőltették meg magukat miattam. Nem nagyon voltak barátaik, akikkel eljártunk volna ide-oda, nem jártunk játszótérre, mondván ott a kert, játszak ott (egyedül, ugye), a programozás meg kb kimerült a majálisban meg az augusztus 20-i tűzijáték megnézésében. Velem egykorúak sem voltak a környezetemben, amíg kicsi voltam.
Szóval én tudatosan igyekszem a kisfiamat társaságba vinni, hátha nyitottabb lesz mint én, a saját érdekében. Szerencsére a társasházban van több hasonló korú gyerek, így velük tudunk lenni, ha más nem. 10 hónaposan egyébként még oly mindegy, fél - 1 év múlva kezd ennek jelentősége lenni szerintem.
Azt hittem én leszek az embered, de minden állításod után ami arra vonatkozott hogy nem szeretsz eljárni kiderült hogy amúgy eljársz. :D így nem is értem a fkérdésed.
Egyébként nekem nincsenek barátaim, tényleg nem járok el. A családtagokkal szoktunk néha összejönni. Babás klubban sosem voltam. Sétálni se jártam fél évig legalább. Most hogy jó az idő majdnem mindennap egyszer leviszem a játszóraaz egy évesemet. Nem sír ha más kezében van, ha nem lát, akkor se. Itthon igen, ha egyedül hagynám egy másodpercre a szobában.
Majd megy a bölcsibe/oviba aztán szocializálódik jobban úgyis.
3 gyerekem van, az ilyen ringató meg egyebek mindig a halálom volt egyszerűen nem is értem de komolyan miért jó, pedig szeretem a babákat. Babauszás oktató vagyok, jártunk/járunk is babaúszásórára, fejlesztőtornát is tartok egész pici kortól, ezeknek látom is értelmét, szintén csoportos szintén anyukáka gyerekeikkel,mondókák,dalok, de a torna az elsődleges.
Persze aki szereti vigye.
Társasági ember vagyok, ettől függetlenül nagyon jólesik egyedül lenni,sőt egyre inkabb jól esik kerülni a tömeget. Sőt célzottan kerülöm a legtöbb anyukát, jatszótéren is igazából sose Velük vagyok elfoglalva hanem a gyerekeimmel. Vannak baratnőim főként olyanok akiknek vannak gyerekeik, időnként összejárunk. De szívesen viszem Őket programokra, múzeumba, állatkertbe,vadasparkba stbstb. Mi ugyan nem utazunk évi 2-3x tengerpartra, mert egy nyári nyaralásunk van, de megyünk ide-oda, és rokonokhoz is.
Szerintem teljesen egyéni kinek mi fér bele, de egy dolgot tarts szem előtt hogy a gyereked szocializálódjon, szóval azért majd vidd jatszótérre, esetenként gyerekprogramokra,hogy talalkozzon gyerekekkel,mert lehet,hogy 2,5-3 évesen korukig még egymás mellett játszanak(bár ez gyerekfüggő), de szükségük van gyerek társaságra.
A falunkban van ringató po de én nem járok .
Kétszer voltam,és nem is megyek többször.
A nagyobb gyerekek maszkaltak,magasról tojtak arra,hogy éppen ölbe kéne ülni,mondokakat hallgatni.
Az anyukák pedig kibeszeltek azokat,akik nem voltak ott,megbeszélték a gondjaikat
Szóval nekem úgy tűnt,hogy ez inkább az anyának élvezet,nem a gyereknek.
Az enyém konkrétan visitott amikor megszólalt a citera és elkezdett énekelni a sok anyuka(ami érdekes mert itthon a furulya szól,lányom furulyazik,akkor soha nem ordít)
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!