Vállalnál béranyaságot? Ha igen, miért; ha nem, miért nem?

Bocsánat: #29 = 25 és 28

#28 = 27

15-ös voltam.

Nem...mert már van két gyerekem,nem szeretnék újra terhes lenni,meg akkor sem ha a hugomrol lenne szó.

Ha pedig nem lenne gyerekem akkor azért nem,mert ugye hiába a húgom petesejtje akkor is bennem növekedne 9 hónapig és nem adnám oda a gyerekemet.

Én ilyen szívtelen vagyok,de ha a hugomnak nem lehet gyereke fogadjon örökbe

30!

Jogilag Magyarországon NEM lehetséges a beranyasag, marpediga kérdés az volt, nem a petesejt donacio.

Biztos, hogy nem.

Egy természetes dologba miért rondítanék bele, ha arra lettünk "kitalálva", hogy mi hordjuk ki a babát?

Nekem lelkileg nem menne,hogy 9 hónapig bennem fejlődik, érzem hogy mozog,stb., utána megszenvedem a szülést majd átadom. Sajátomnak érezném. Ez az egyik. A másik én attól is félnék,hogy mivel nekem alapjáraton is komplikációk merültek fel és végig problémás terhességem volt az első, így félnék hogy veszélyeztetem a gyereküket olyan szempontból,hogy ne adj isten koraszülött lenne vagy a szülés körül lenne bármi sérülés ami miatt egy életre beteg gyerekük lenne. Pont az egyik vészhelyzet rész jutott eszembe,ahol kihordta a béranyaként másnak a babáját, majd faros baba lett és hiába kérték nem engedélyezte a béranya a császárt,mert ő hüvelyivel fogja akkor is és ez az ő teste,addig húzta és inkább megpróbálta,hogy a végén oxigénhiányos lett, talán újra is kellett éleszteni,mire kivették nagy nehezen, komplikáció volt, és ennél fogva a biológiai szülőknek már nem kellett, így nem vállalták be, ők egészséges gyerekre vágytak, ráadásul ez volt az utolsó próbálkozásuk. Tudom ez csak egy sorozat,de ez simán előfordulhat ott az életben is szerintem. HA a testvéremnek csak ez az egy módja lenne,de ők adnák az embriót teljes egészben,akkor elgondolkoznék lehet,de lelkileg brutál lenne. De értük megtenném. Ez az egy eset.

A petesejt adományozást viszont semmiféleképpen. Sokáig nem jött a lányunk össze,de ilyenbe nem mentem volna bele. Persze a nagynéném pl adott volna és akkor kihordom,de a nagynéném és a férjem gyerekét? Én biztosan nem tudnék elvonatkoztatni és ő sem tudna,ismerem. Gyanítom még viccként is felhozná,hogy "jaj de hasonlít rám". Hasonlóságban is rá hasonlítana, frusztrálna hogy látnám benne. Ugyanúgy spermadonor sem jöhetett szóba. Sok az etikai kérdése ennek.

Le leszek pontozva, de sebaj. Talán kicsit keményen is fogok fogalmazni.

Nem lennék béranya, saját petesejttel sem, de máséval sem. Elég gusztustalan dolognak tartom az egész "intézményt".

Egyrészt általában rossz anyagi körülmények között élők nők próbálnak így javítani az életükön, hogy áruba bocsájtják a testüket. Szerintem az emberi test, az egészség nem lehet árucikk. Nem lenne gusztusom megérni sőt fizetni egy nőnek azért, hogy az ostoba, önző vágyaim - hogy minden áron gyereket akarok - teljesüljenek. És bár úgy hangzik, hogy a béranya részéről ez önkéntes, de valójában nem az, mert az esetek nagy többségében rá van szorulva a pénzre. Az én fogalamaim szerint ez bűn.

Másrészt: sok kép volt arról, hogy béranyától született gyerekek maradtak Ukrajnában, mert hát ugye a háború miatt a "megrendelő szülők" (nincs szebb szavam rájuk) nem tudtak a gyerekért menni. Mindenki a jogait puffogtatja, neki "joga van anyának lenni minden áron", egyedül csak az újszülöttnek nincsenek jogai, pláne annak az újszülöttnek, aki valami miatt betegen születik és úgy már nem kell a megrendelő szülőknek. Egy árucikk a gyerek is, nem csak a béranya teste.

Ahogy írták: szerencsére Magyarországon nem legális. Még. De ahogy halad a kormányunk népszaporító propagandája, nem lennék meglepve, ha feloldanák ezt a korlátozást, hogy szülessen "mégegymagyar".

Aha, már értem.

Akkor az szar ember, és le van pontozva, aki a világért sem vállalná be a béranyaságot, de aki vállalná, az fel van pontozva? 🤷