Rettenetes utálom az anyaságot már. Èrez így más is?
Tervezett gyerek. 6 ève szültem. Ahogy megszültem, vele maradtam a szobában, akkor èreztem elsőnek azt, hogy ezt nem akarom. Semmi kedvem a sirást, hisztit hallgatni, kiszolgálni.
De összeszorítottam a fogam ès csináltam mert hát a fèrjem szerint èn akartam nincs kiszállás, belehajtottam a fejem csinálni kell most már.
Az elmúlt 4 èvben èrzem azt, hogy gyűlölöm ezt. Elegem van, hogy rajtam kívül mèg más dolgát is intèznem kell, kiszolgálnom, aggódnom èrte. Elegem van, hogy felborította az èletünket. Már nincs nyugalmas gondtalan èletünk. Nem mehetünk oda akkor amikor akarunk, nem akkor bújunk ágyba mikor akarunk, hozzá kell alkalmazkodnunk. Soha nem èlhetünk már úgy ahogy èltünk.
Ès ez rohadtul fáj, bosszant. Nem gondoltam akkor anno ezekre, csak, hogy okè legyen nekünk is gyerek.
Nem fogom elhagyni őket ha már ennyit kibirtam. De tèny várom, hogy kirepüljön 12 èv után.
Minden nap a règi kèpeket nèzem ahol ketten vagyunk, boldogok ès függetlenek, akik oda mentek csavarogni ahova akartak, ès senkivel nem kellett törődni.
Belefádtam ebbe unom, nem nekem való ez, más èletformára vágyom.
Kèptelen lennèk ezèrt elválni, de közben megbolondulok lassan a bánattól, hogy így megy el az èletem legszebb időszaka.
Tudom, tudom felelőtlen voltam de ha ezt valaki mondja, mindent mrgteszek, hogy ne legyen gyerekem.
108, abban tévedsz, hogy a te gyereked azért hajlandó az ágyában egyedül aludni, mert úgy szoktattad. Nyilván akinek hajlandó az ágyában aludni a gyereke, az így fogja csinálni. Akinek csak ordít benne, az mit csináljon? Írod, hogy kezdettől úgy volt, hogy ha leteszed az ágyba, akkor csend van és alvás. És akinek kezdettől úgy volt, hogy ha leteszi az ágyba, akkor hányásig ordít és tovább?
Az én fiam nagyon békés természet, kicsinek nagyjából bárhol elaludt. Akár a játszószőnyegen a játékai között, sőt egyszer pelenkázás közben aludt el. De volt pár nap, amikor nem tudott elaludni sehogy. Akkor bizony ha sikerült elaltatni a mellemen, nem tettem le, hanem örültem, hogy alszik végre, és akár ott ültem vele több órát, akkor is, ha éhes voltam vagy pisilni kellett. Még mindig jobb az ölemben alvó baba, mint az ébre és full nyűgös baba.
Namost ez nálunk havi 1-2 nap fordult elő. De biztos van olyan baba, akivel minden nap ilyen.
#110
Áruld már el hogyan fegyelmezel meg egy 4 hónapos babát 🤣🤣🤣
103 vagyok.
Egyébként én is az ágyukba "szoktattam a gyerekeimet". Ettől függetlenül a nagy van hogy naponta mellénk csámborog az éjszaka közepén, a picinek meg vannak időszakai, amikor olyan szinten szélmalomharc az alvás, hogy ketté állnak a füleim. Nem akar aludni, hisztizik, ha végre elalszik, azonnal ordít, amint ágyat ér a feje... Ha hajnalban felkel, sír értem és 3 órát nézi a plafont és ordít, ha csak megmoccanok, vagy arrébb megyek, akkor nem tudom mit kéne tennem, azon felül, mint hogy maradok vele és fekszem mellette. Ott hagyhatom végülis 3 órát ordítani... Aztán jön egy időszak, amikor meg tök jól alszanak. Ez ilyen.
Ettől függetlenül még a kommentem áll. Ha pisilnem kell, akkor felállok és kimegyek. Sírni fog, de attól a pár perctől semmi baja nem lesz. Nyilván az altatás felénél nem megyek ki, mert akkor sosem alszik el, de szerencsére nem altatás az egésznap, így enni, kávézni és wc-zni is tudok, akármit is gondol, vagy csinál a gyerekem közben. Figyelek rá közben, kész. Sosem értettem az olyan kijelentéseket, minthogy "nem ittam meleg kávét amióta a gyerekem megszületett". És ugyan miért nem? Szerintem ez mártírkodás és nem jó út. Ülj le és idd meg azt a kávét, ha arra van szükséged éppen, akkor is ha az öledben van közben a gyerek, vagy ha sír abban az 5 percben. Ennél önzőbb sose legyen az ember lánya...
#114
A nem megyek ki pisilni nem arra vonatkozott h 5 percet se hagyom sírni a gyereket ha nagyon muszáj.
Hanem h volt olyan is, hogy ha felkeltem mellőle, azonnal felébredt és bukta volt az alvásának (és az én pihenésemnek is), lehetett megint cipelgetni és altatni.
Egy kis kaja nem volt olyan fontos, hogy megint leszakadjon egy órán át a lábam meg a derekam, amikor végre elaludt.
Mert sajnos az én kislányom ha nem a levegőben és mozgásban volt, ordított. Megvizsgáltattam, semmi baja nem volt, csak ilyen típus, hogy ragaszkodott ahhoz a mozgásos érzéshez, amihez hozzászokott az anyaméhben.
24 órából 10et biztos a levegőben vagy babakocsiban volt, és ezen max úgy tudtam volna segíteni ha traumatizálom azzal, hogy hagyom napokon keresztül egymagában ordítani.
Tudom h van, aki megteszi, de én nem lettem volna képes kínozni a gyermekemet.
Kávézni én pl. mindig tudtam, amíg pici volt még különleges kávékat is tudtam csinálni, mert minden reggel elvolt egy 20 percet a pihenőszékben. De ennyi volt a max, a nap további része brutál 😅
116!
Nekem meg az a véleményem hogy sajnálni tudom az olyan embereket akik ezt gondolják.
1.Az egyik legjobb dolog a világon a gyerekkel együtt aludni, pár év után úgyis ciki lesz és magától megy a szobájába.
2. Akik csak a hálóban az ágyban tudják elképzelni a szexuális életüket nagyon tudom sajnálni hogy ennyire unalmas és fantáziátlan a házaséletük 🙈🤣
117 nekem speciel nem fantáziátlan a házaséletem,DE q ház többi része kényelmetlen csak a saját agyunk kényelmes. Igenis jobb ha a saját ágyában alszik eleve,elég közeli így is q gyerekkel a kapcsolat,nem hiányzik az együtt alvás.
Nem 116 vagyok.
104...
3 hónaposan még semmit nem csinál a gyerek, majd nézz be ide fél év múlva, amikor legalább már mászik a gyereked. Még nulla tapasztalatod van.
Jön még itt fogzás, növekedési ugrás, szeparációs szorongás, dackorszak, stb., de majd rájössz
109
Épp ezzel nehezítitek meg a dolgotokat hogyha elereszt egy hangot már ugrotok egyből. Igen hagytam néha sírni. Majd mikor 5 perc után észre vette hogy "nem foglalkozok vele" abbahagyta. Nyilván a szívem szakadt meg érte, de néha muszáj hogy fájjon a későbbi jó érdekében. Hozzáteszem ha nagyi vigyáz rá ő persze egyből felkapja, folyamatosan pátyolgatja és nála ki is használja ezt. Ha ő van vele akkor folyton sír ordít hisztizik, mert tudja hogy nagyi úgyis ugrik. Úgyhogy ezek után ne mondja nekem azt senki hogy ez szerencse és minden gyerek más. Ezzel próbálják magukat védeni, vigasztalni a szülők akik nem képesek elszakadni a gyerektől 2 perc erejéig sem
#104.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!