Van-e értelme arra nevelni a gyerekeket, hogy idegenekkel ne álljon szóba?

Közhelyként hallottam sokszor, amikor kicsi voltam szinte minden "tekintélyes" felnőttől: szülők, tanár.

Én tudom hogy sajnos vannak felnőttek akik vissza akarnak élni a gyerekek jóindulatával. De azt gondolom hogy ők amúgy is elég cselesek aljasok, hogy egy kis gyerek ne tudjon kellően védekezni ez ellen. Ráadásul sokszor nem is idegenek.

Viszont ez a nevelés később felnőtt korban eléggé visszaüthet, ne állj szóba idegenekkel, egy befelé fordult zárt személyiséget eredményezhet.

Pl. egy fiúnál aki nem mer megszólítani lányokat egy szórakozóhelyen... egy eladó aki nem mer odamenni a lehetséges vásárlókhoz.

Az élet sokkal inkább új kapcsolatok és ismeretségek létrehozásáról szól, a bratyizós haverkodós emberek mindig előnyben lesznek a gátlásos zárkózottakkal szemben.

Egy gyerek később felnőve is tudtán kívül ennek a parancsnak engedelmeskedhet.