Van olyan, akinek férje még a baba születése előtt megígérte, hogy mindenben be fog segíteni, de utána mégsem így lett?

A terhesség és a szülés alatt a hormonok többször is átformálják a nőt, aki emiatt teljesen megváltozhat.

E mellett a férfi alig változik.

Tehát sokkal nagyobb az esély arra, hogy TE leszel teljesen más, mint hogy a férjed.

Ha egy kis eszed van, akkor már most is látod, hogy milyen lesz.

De ez persze erősen függ attól is, hogy TE milyen leszel majd vele?

Ha az "első a gyerek, meg a második is, és még a 22. is" - na, akkor baj lesz.

Bírom az ilyent amikor azt mondják a te hibád hogy a férjed nem segít mert akkor biztos felelőtlenül szültél te állsz hülyén a férjedhez kellett volna látnod. Hat nem tudo. 6 évig beosztottuk a házimunkát, de mikor ő dolgozni kezdett rohadtul nem segített semmiben. Hogy miért?! Mert a legtöbb férfi úgy van vele jahj te egész nap otthon vagy ráérsz. Nem gondolnak abba bele hogy sok baba éjjel tombol nappal alszik amikor anyuka csinálja a házimunkát és mire fáradtan ágyba hullanál már újra este van és a gyerek ismét tombol.

Amúgy ha valaki kevesebbet alszik, egy olyan változás lesz az életében mint egy gyerek, akivel foglalkozni kell mindig ő a középpont elég nagy eséllyel változik meg ha nő ha férfi.

Most a napokban volt nálunk újratervezés. Kezdettől fogva segít a férjem. Leginkább a kicsivel kapcsolatban.

Idő közben lett másik munkahelye, így azóta sajnos kevesebbet van itthon. Így a háztartás az utóbbi néhány hónapban teljesen rám hárult. Ami nem is volt baj, amikor itthon volt, inkább a kicsivel foglalkozott. Én meg nap közben meg tudtam csinálni mindent.

Most az elmúlt 1 hónapban a kisfiam egy matrica baba lett. Állandóan a nyomomban van, folyamatosan foglalkozni kell vele, vagy kint kell lenni. Így viszont a háztartási munkák nem úgy haladnak, ahogy szeretném.

Erre rájön az, hogy a kicsinek éjszaka nem jó az apja. Hiába kel fel hozzá, hiába megy át, veszi fel, üvölt a gyerek. Így most az éjszakák is 100%-ban az enyémek. A férjemet ez nagyon bántja, mindig mondja, hogy rossz, hogy nem tud segíteni, és látja, hogy mennyire fáradt vagyok.

Így aztán megbeszéltük, hogy akkor a házimunkába fog többet segíteni. Nappal, ha a kicsi alszik, dőljek le nyugodtan. (Van, hogy 1-1,5 óránként ébred a kicsi éjszaka.) Aztán majd akkorha hazaér, megcsinálja amit kell.

De már mondtam is neki, hogy kicsit elfáradtam, kellene a segítsége. Most épp így tud segíteni.

A gyerekkel kapcsolatban viszont soha nem kellett szólni neki, születése óta mindenből kiveszi a maga részét.

Hát, sajnos: minden ember más.

Ráadásul az egyik körülménynél jól viselkedhet, a másiknál rosszabbul.

Ez van, ezért kell lehetőleg minél több oldaláról megismerni a másikat, mielőtt ilyesmire vállalkoztok.