Van olyan, akinek férje még a baba születése előtt megígérte, hogy mindenben be fog segíteni, de utána mégsem így lett?

Nálunk is meg volt beszélve. Csinál is mindent a gyerek körül. Házi munkából csak a mosogatást de azt is ritkán, mikor már nincs egy kanál se tiszta.

Amivel a bajom van hogy közben szenved, ha valamit kérni merek. Sóhajtozik, úgy csinál mintha nekem tenne csak szívességet ezzel de azt se szívesen...

Már az hogy reggelente megkérem figyeljen a kicsire míg elmegyek a mosdóba, hát neki emiatt fel kell kelni 10-kor hétvégén borzalom...

Mondjuk annak a férfinek én se hinnék, akinek abból áll egy napja, hogy irodában dolgozik tessék lássék, aztán estig ül az xbox előtt, mert kipiheni a napját. Ő valszeg mindegy mit ígér, nem fogja betartani.

Nálunk előtte is munkamegosztás volt, nem kellett kérni, teljesen alap volt, hogy ketten intézünk mindent. Van, hogy neki vagy nekem fáradt, nyűgös kedvünk van, és kissé kevesebb dolgot vállalunk, de egy teljes 24 órát meg tudunk oldani a másik nélkül a gyerekkel. Ő is és én is. Nyilván többet is, csak olyan nem szokott lenni. De általában ketten intézünk mindent, ha enni kell adni, akkor nem áll szerencsétlen fax módjára a konyhában, hogy hogy kell főzni egy tányér zabkását, hanem csinálja. Ha látja, hogy kifolyik a szennyes, akkor tudja, hogy működik a mosógép (de továbbmegyek, ezt már a fiam is tudja). Szerintem ez sokszor nem az ígéret be nem tartása, csak a nőnek nem tűnik fel, hogy adoptált egy gyereket az előző anyja szoknyája alól, aztán meglepődik, hogy életképtelen.

10. "Az általánosságban lévő férfire/apukára gondoltam,"

Na hát ez tipikusan az a helyzet, amikor nem lehet általánosítani.

Az én környezetemben csupa "jófej" apuka van, tesóm férje, barátnőm férjei, és az enyém is segít, amennyit csak tud.

Amíg a baba kisebb volt, a házimunka 95%-át ő végezte, én pedig a babával voltam. De ha a pici mellett kellett a váltás, akkor pattant és vette ki a kezemből. Füredet, pelenkáz, amit csak kell.

Most, hogy nagyobb a baba, már több házimunkához hozzájutok, amíg ők játszanak, sétálnak. Megfőzök, kitakarítom a fürdőt, berakok egy mosást. De a mosogatás, teregetés-hajtogatás és a porszívózás mondjuk mindig az övé.

Szóval ha körülnézek, mondhatnám, hogy ez az átlag, ez az általános.

Aztán itt a többi válasz.

Tehát ismétlem, tipikusan az a kérdés, amiben nem lehet általánosítani.

Amilyet szakasztottál, olyat szagolsz.🤷

14. Pacsi, minden szavaddal egyetértek.

Hogy mennyire megbízható egy férfi a munkamegosztásban, az alapvetően már a gyermekvállalás előtt kisül. Persze, ehhez előtte együtt kell élni egy ideig, nem a 'felcsinált a diszkó mögött, úgyhogy keresünk közös albit, mire jön a gyerek'-kategória.

*Nálunk előtte is munkamegosztás volt, nem kellett kérni, teljesen alap volt, hogy ketten intézünk mindent."

Hát, ez gyerek előtt nálunk is így volt majdnem 10 évig. Aztán jött a gyerek, az elején még besegített, utána egyre többször megkaptam, hogy én itthon vagyok, ráérek. Ő, hazajön a 8 órás irodai melóból, és akkor neki onnantól pihenés van, játszik fél órát a gyerekkel, meg megfürdeti és ennyi, amúgy csináljak meg mindent én, legyen tiszta ruha, meleg kaja, a kertet is én csinálom.

Pedig tök büszke voltam előtte, milyen klassz férjem van, mert a barátnőim mindig csak panaszkodtak, hogy az övék egy kaját sem tud összerakni, az enyém főzött is rendszeresen.

Most meg az van, hogy oldjak meg mindent, hétvégén neki jár, hogy 9-ig aludjon, addig foglaljam le a gyereket, hogy ne keltse fel. Sose gondoltam, hogy ez lesz, komoly veszekedéseken vagyunk túl emiatt és most tartok a besokkallásnál.

Kerdezo, most hogy vannak nalatok beosztva a teendok? Ebbol azert le lehet merni. Nalunk, ha az idoszakban, amirol meseltem a gyerekkel kapcsolatban nem is segitett, de o takaritott. Most ket gyerek mellett a haztartasban o tobbet csinal, mint en, en meg valamivel tobbet vagyok a gyerekekkel, de o is sokat csinal veluk is (mindketten dolgozunk, en kevesebb oraban, mint o). Mielott gyerekeink lettek mindketten dolgoztunk, akkor is en 4 o 5 napban, arányosan beosztottuk a hazi munkat. O mar akkor is porszivozott, felmosott, rendet rakott. Most mos, tereget, idonkent foz is ezek melle.

2-es voltam

A férfiak nagy % sajnos ilyen - ígérget, aztán nagy lószr lesz belőle.

Sajnos elenyésző azon férfiak száma, akik ténylegesen gondozzák a gyereküket. NEM "besegít", hanem gondozza, neveli, jelen van az életében apró babakorától kezdve, öltöztet, fürdet, etet, játszik vele, stb.

Ezért kell kétszer meggondolni, kinek szülünk - és NEM a szavak a lényeg, mert mondani bármit lehet, hanem a viselkedés.

Barátom is akar gyereket. Oké, akarjon mástól, mert egyáltalán nem áll készen arra, hogy apa legyen. Mondani mondhat akármit, ismerem őt, szóval eszem ágában nem lenne gyereket vállalni vele.