Hogyan reagálnál ha a kamasz lányod bejelentené neked hogy terhes?

Én nem támogatnám az abortuszban. Ha tetszik, ha nem. Főleg azért nem, mert ismerem őt. Nem tudná feldolgozni. De mivel ezt ő is így gondolná, így gondolom fel sem merülne benne. Én meg nyilván nem mondanám.

Viszont azt nem szeretném, ha az iskolát nem végezné el főleg, mert szeretném, ha egyetemre menne. Mindent megtennék, ha kellene én maradnék otthon a babával.

Lehet így is. Nekünk is van az ismeretségi körünkben erre példa. A 4 nagyszülő összefogott, a szülők testvéreivel meg mindenkivel és 2 diplomás szülője lett a gyereknek. Egy évet nem maradt ki a lány, csak magántanuló volt. Persze nem ez a legideálisabb egy gyereknek a fejünkben. De szeretik és semmiben sem szenvedett hiányt, sem figyelemben sem anyagiakban. Ma egy tündéri 10 éves kislány. Gyönyörű példa a családi összefogásra.

Természetesen, segítenék neki elintézni az abortuszt.

Ha meg szeretné tartani, akkor sem fordulnék el tőle, igyekezném támogatni, de jelezném, hogy ezesetben egyeztessenek a srác szüleivel az odaköltözésről, mert nekünk nem férne bele anyagilag pluszban eltartani még egy kisbabát is, meg a pasijàt, meg azt finanszírozni, hogy a gyerek miatt ő nem tud iskolába járni/dolgozni, aztán 10 év múlva is itthon lakna a gyerekkel.

Ez van, nem vagyunk milliomosok, és testvére is van, akitől nem vonhatom meg az anyagiakat, hogy a tiniként terhes lányom meg a gyerekét eltartsam.

A lakásönerőre félretett pénzt meg ezesetben nem kapná meg, hanem félretenném arra az időszakra, mikor úgyis szakítanak a pasival és ott marad gyerekkel egyedül.

"Mindent megtennék, ha kellene én maradnék otthon a babával.

Lehet így is."

Hát tehetős családok esetén biztos lehet így is, amúgy kicsit luxus a középkorú nagymamának feladni a, munkahelyét és fizetését.

Hát nagyon nem lennék boldog. Én most egyáltalán nem szeretnék babázni. Munka után sportolni, szórakozni szeretnék, nem egy csecsemőre/kisgyerekre vigyázni. Rengeteg időt es energiát fektettem a gyerekeim felnevelésébe, és a következő 10 évben a férjemmel szeretnék lenni kettesben (nyilván csak a kisebbiek gyerek érettségije után).

16 éves a lányom. Nem kívánom neki a szingli anyaságit (úgyis ez lenne belőle).

Én most vagyok 18, nem támogatnám egyáltalán. Nővérem 17 évesen lett terhes, megtartották, és évekre kib.sztak mindkét családdal. Nekem abba kellett hagyjam a sportot, amit a legjobban szerettem az életemben, nem mellesleg elég eredményes voltam benne, nagy jövő állt előttem. Össze kellett nagyon durván húzni a nadrágszíjat, mindig stresszben voltam, hogyha elhívtak a barátaim valahova: ha volt rá pénz, akkor azért, mert nem biztos, hogy kitelik, ha nem, akkor meg milyen indokkal mondjam le. Főleg amikor már voltam 15-16 éves, és nem vették be azt a szöveget, hogy anyukám meg apukám nem enged el.

Gyereknek nem való gyerek. Majd akkor szüljön, ha azt nem más nyakára tervezi locsolni. 25 év alatt biztos nem támogatnám, 18 alatt vagy akörül meg biztos abortusz.

1. intézném az abortuszt

2. ha ez nem, akkor elkezdhetne munkát keresni, mert egy gyerek nem két fillér

3. az ő gyereke, szóval nyugodtan elláthatja, mert én fixen nem pesztrálgatnám, amikor jó eséllyel melózok napi 8 órát