Miért érzik feljogosítva magukat egyesek arra, hogy a saját gyerekemmel való döntésemet fellbírálják? És miért én vagyok a rossz ezek után is?

"Erre az a nő, aki a kislánnyal jött, az mondta a gyerekeknek, hogy menjenek oda férjem anyósához..."

aztán később ezt írod (#7): "mi nem tartozunk a családhoz."

Na most a férjed anyósa az a TE anyád. Valami nagyon nem kerek, ha te nem tartozol a saját anyád családjához.

Ha netán elírás lenne, és a férjed anyját akartad volna írni, a következő beszólásod akkor sem állja meg a helyét, hiszen természetesen a férjed családjához IS tartoztok.

Ezt nem dolgoztad ki eléggé, legközelebb jobban figyelj az apró részletekre...

A férje sógoráról (tehát a férje testvére párjáról) és a férje testvére párjának az anyjáról (férje testverének az anyósa) van szó.

Ott egy helyen a testvér szó kimaradt, de amúgy szerintem érhető.

Egy átlag családban ez már inkább két külön család. Pl a testvérem párját én jól ismerem, a szüleit párszor láttam, de a párom ezekkel a szülőkkel sose találkozott.

Szegény gyerek. :(

TE így döntöttél, TE azt mondtad.

14 éves, nem 4... Azt eldöntheti reggelente, milyen alsónadrágot vesz fel, vagy az is a te szent döntésed? Nem normális, ahogy kontrolláljátok. Régimódi, vaskalapos szülők lehettek, akik imádnak izmozni a gyerekkel, mondván, hogy ők a szülők és az van, amit mondanak.