Miért érzik feljogosítva magukat egyesek arra, hogy a saját gyerekemmel való döntésemet fellbírálják? És miért én vagyok a rossz ezek után is?

Jó, de nem mindegy olyan értelemben, hogy ha vki azt mondja, hogy elindul, akkor nem kezdi el az ember agitálni meg manipulálni, nem?

Egyszer felajánlották a hazavivést, elutasították, ennyi.

Na mind1, lehet én látom rosszul és tényleg maradni akart a gyerek (ami amúgy csak egy érv és nem AZ érv a szülőknek, még más szempontjuk is lehet), viszont az ilyen rábeszélős agitátoroktól én is kiakadok.

Nekem az se világos, miért mondta meg még otthon előre a gyerekének, hogy "szó sem lehet arról, hogy ott marad, este 7-kor jövünk haza"?

Sejtette, hogy marasztalni fogják a gyerekét?

Sejtette, hogy a gyereke szívesen maradna és kérlelné őt?

És (ha jól is sejtette), miért lett volna baj, ha maradt volna a gyereke?

Mindenesetre nagyon autokratikus, rugalmatlan és szeretetlen szülőnek tűnik.

Szerintem ezeregy oka lehet. Azért nem hiszem, hogy alap, hogy egy 14 éves éjfélig marad valahol és távoli rokonok hozzák haza. Nem lehetetlen, de nem is gondolom, hogy alanyi jogon jár a gyereknek.

Mi van ha a heti munka után a szülők is pihenni akartak vagy koccintani egy pohár borral? Nyilván nem fog az ember aludni meg borozni, ha a gyerek máshol van és éjfélkor jön haza, esetleg mégis kell értemenni mert bármi is történt. Azért egy 14 éves még nem nagy gyerek, az ember aggódik érte, nem zárja le a napot, amíg nincs ott.

Lehet hogy a szúlők igazából nem is akartak menni, csak udvariasságból vettek részt, azért kötötték ki a hét órát.

Lehet h másnap dolgozni mentek vagy volt még otthon teendő.

Ezek az ötleteim. Túlzásnak tartom a "fafejű", "szeretetlen" és hasonló felvetéseket.

Nem maradhatott a családi összejövetelen mert csak?

Eleve nem a férjed sógora csak, hanem a tiéd is. És a fiad nagybátyja .

De a lényeg h ha a fiad maradni akart volna akkor 14 évesen csaladi összejövetelen gaz volt hazarangatni veszekedések után…