3 év kapcsolat, 2 év együttélés után korainak tartjátok a baba-projektet?

Mi 12 éve vagyunk együtt, tavaly született meg az első gyerekünk, de mi már 2 év után tudtuk, hogy együtt szeretnénk családot alapítani. Közhely, tudom, de nálunk azért csúszott éveket a baba projekt, mert bár a férjem akkor már dolgozott, én még suliba, egyetemre jártam, utána pedig dolgozni kezdtem, hogy legyen csed, gyed jogosultságom. Közben házasodtunk, házat vettünk. És mellette 1 évet vártunk a picire. Szóval az akarás meg volt, csak a valóságban a realitás talaján kellett állnunk évekig.

Szerintem, ha stabil a kapcsolatotok, és anyagilag is úgy érzitek, hogy minden rendben van, akkor nincs gond azzal, hogy ennyi idő után fogtok baba projektbe kezdeni.

11

Az volt a kérdésed, hogy korainak tartjuk e. A válasz igen.

Nem tudom miért cincálod tovább. :D

Nyilván ha valaki 35 évesen talál párra, vagy még később, akkor nem várhatnak 5-10 évet a gyerekvállalással.

Rengeteg ilyen kapcsolat, házasság van a környezetemben. Általában elvált emberek, persze nem mindenki.

Sokan közülük pont emiatt, már nem is vállalnak. Több ilyen ismerősöm is van. Sokan pedig vállalnak 2-3 évre rá. Az egyik ilyen ismerősnél heti egy tányérdobálás van, amit persze mindenki előtt tagadnak. Nem illenek össze, de egyikük sem akart 40 évesen egyedül maradni, összekötötték magukat egy gyerekkel. A másik helyen meg együtt élnek a vállalt két pici gyerek miatt, de a valóságban már nem jó a kapcsolatuk. Korán vállaltak, mert 40 fölött ők már biztos nem. Hát, most egy xar házasságban fog felnőni az a két gyerek.

Első találkozás után 2 héttel osszekoltoztunk és 7 hónapra rá lettem terhes. Most ovis beszoktatas van éppen már. Minden tökéletes és nagyon jó ennyi időt már hármasban tölteni, minden tovabb képzés amit elvegeztem, minden élményünk, az esküvőnk már ő vele történt és ez fantasztikus nekunk, hogy részt vesz mindenben ő is.

Egy kapcsolat 10 év után is tönkre mehet, főleg gyerek után. Megszokjak a nagy szabadságot aztán csak lesnek.

Nekünk így volt tökéletes, hármasban.

26 voltam megismerkedesunkkor, férjem 42.

Mindenkinél más és mindenki máshogyan érzi a kapcsolatát. Én örülök, hogy itt a gyerekvállalás kategoriában mindenkinél minden happy, mondjuk ebből nem vonnék átlagot, mert szerintem a fele full kamu. De ha nem akkor tényleg örülök.

Én is az 5-7 évessel értek egyet, mert alapból 2-3 év miután elmúlik az a mindent elsöprő szerelem, ami akkor is összetart valakivel ha amúgy az világi idióta. Miután ez az időszak elmúlt kell idő és tapasztalás, hogy lásd milyen az élet vele igazán, amikor nem a szerelem hajt, hanem az élet. És akkor tudsz reálisan dönteni, hogy szereted tényleg a másikat mint társ, vagy nem az igazi.

Ami még nekem fura, hogy emberek úgy vállalnak gyereket, hogy konkrétan nem tudnak beszélgetni a párjukkal. És ez ma Magyarországon szerintem a többség… nekem egy csomó barátnőm nem tud (szó szerint nem tud!) beszélni a párjával. Hihetetlen. És ott a gyerek, a ház a problémák, és a csávó meg se hallgatja elmegy, nem érdekli. Beszélnek a filmekről meg a kajáról, meg erről arról, de a mély komoly dolgokról nem… ezért mondom, a szex összetarthat, a szerelem felül írhat tényeket, de az amikor a pároddal tényleg meg lehet beszélni a legfontosabb dolgokat ( gyereknevelés, neheztelések, aggodalmak, tervek, kritikát megfogalmazni és megbeszélni) az az igazi jó kapcsolat alapja, na és ezeket a többség nem tudja, és itt nagyon el tud csúszni egy kapcsolat.

Szerintem olyan 3 év után már simán mehet a baba, ha 23 felett vagy, úgyis szétmegy mindegyik kapcsolat. Én ismerek olyat, hogy 10 évet voltak együtt, gyerek-új konfliktusok/nevelési elvek miatti viták, és szétválás.

Az a helyzet, hogy minden új dologból kibukhat új összeférhetetlenség, ami miatt szétmentek, szóval szerintem ha éppen szereted, és jól tudtok egy évet együtt élni, akkor mehet a gyerek. Max szétmentek, majd jön a következő. Alapvetően monogám vagyok, de a tündérmesékben, hogy sírig tartó szerelem már nem hiszek. Élvezd amíg tart a jó rész, ha nagyon rossz lesz, akkor váljatok.