Hogy bírjam ki egyedül? Férjem elutazik 3 hónapra

Bocsánat a kérdésért, de hány éves vagy?

Miért kellene visszaköltözni a szülőkhöz? Nem saját a lakás? Nem maradhatsz ott egyedül? Vagy sérült vagy és nem tudod egyedül ellátni magad? Komolyan kérdezem, mi a valós ok?

Én megértelek. Nekem az első 12 hét elég borzasztó volt, rengeteget hánytam, enni alig tudtam, gyenge voltam, csak wc-re jártam ki néha, amúgy egész nap feküdtem. Nekem a férjem hatalmas segítség volt, lelkileg is, meg mindenhogy, cserélte a hányós vödrömet, hozta a vizet, vizes borogatást a fejemre, gyógyszereket, segített a kádból ki-be mászni, vitte a háztartást stb. Igaz ekkor én dolgozni se tudtam menni.

Szerencsére második trimeszterre újjászülettem és baromi energikus lettem, és nem volt szükség a segítségére. Viszont első babánk, természetes szerintem, hogy be vagyunk tojva, félünk az ismeretlentől és megnyugtat a párunk jelenléte. Nem gondolom, hogy ettől gyerek lenne bárki. Esetleg szorongóbb vagy érzékenyebb típus, és tény hogy a mai világban ez hátrány, de attól még nem fog senki megváltozni, esetleg több nehézsége lesz, mint másoknak. De hiába tapostok belé ettől nem lesz jobb neki, de nektek se hiszem, szóval teljesen értelmetlen dolog és még gonosz is.

Én nem hagynám hogy a férjem ilyen kiküldetéses munkát vállaljon amikor terhes vagyok, vagy nem vállalnám a gyereket ha tudom hogy ilyen van neki. Mivel engem is nagyon zavarna, hogy nincs velem, pl. ha mondjuk beindul egy vetélés vagy bármi komplikáció akkor azt egyedül kell átélnem. Tudom, hogy itt mindenki önálló, erős nő, de én összeomlanék.