Gyereknevelés, gondozás kapcsán ki, hogyan viseli a kritikát, amit a közvetlen környezetétől kap?

A kifejtés tök másról szól, mint a fő kérdés :D

A kritika attól függ, kitől jön és hogy van megfogalmazva, de általában idegesít. Hátráltatni nem hagytam magam semmikor semmiben, én vagyok itthon, az én napirendem érvényes, kész.

Nem, őket se kell beengedni.

Küldte el a férjem a messziről bejelentés nélkül érkező anyját. Megsértődött? Meg hát. Legalább nem jött egy darabig. Utána magába szállt és felfogta, hogy az ő érdeke hogy akkor jöjjön, amikor jó.

Még most húzz határokat, mert később nem fogsz tudni. A férjeddel meg ülj le beszélni. A kicsi gyerekeknek eszméletlenül fontos a rutin. Ha megzavarják, akkor sokkal nehezebben alszik el, vagy eszik...stb.

Nagyszülőknek finoman jelezném, hogy szívesen látod őket de ez előtt vagy az után az unokák miatt. Engem nem szokott érdekelni ha megsértődnek.

Szembesítettem őket a saját munkájukkal (gyerekeik és nevelés), majd hozzátettem, hogy az unokák nem az ő második lehetőségeik, hogy a saját hibáikat korrigálják.

Volt sértődés nyilván, de redukálódtak a kéretlen tanácsok.

(Távolabbi személy meg főleg ne pofázzon, ahol a 3 gyerek a drogos, a r13anc és a félkegyelmű kombinációból áll…)