Gyereknevelés, gondozás kapcsán ki, hogyan viseli a kritikát, amit a közvetlen környezetétől kap?

Nálunk anyósék messziről jönnek.

Én megmondtam nekik, hogy nem és kész.

Azt mondja nekem, 4kor indulnak, fél 8, 8 között érnek ide, mondom beisbszna, szépen kényelmesen jöjjenek csak 8 felé, délre megvan a délelőtti alvás, aztán majd ebéd után elmennek picit sétálni a környéken, míg a baba alszik, este meg 7kor este van nálunk.

Először nem tetszett neki, de mondom, mi a jobb, 3 ora egy kipihent, mosolygós babával, vagy bőg egész nap, mert felborult a napja, na ugye.

Amúgy nem kéretlen tanács, de amikor mi voltunk náluk, képes volt megfürdetni a gyereket, míg nem figyeltem 😂 szegény meg sírt utána, hogy ő éhes, mert ugye nálunk vacsi-furdes-mese-alvás a sorrend.

Mondtam neki, azt hiszi, éhesen kell aludnia menni... Akkor férjem is szólt neki, hogy ilyeneket azért ne csináljon már.

Így aztán a fürdős eset óta nem ellenkezik, csak húzza a száját. De ez van.

Határozottnak kell lenni, mert hajlamos az a generáció azt hinni, mert a 2 gyereke még életben van, mindent tud, pedig hát az elmúlt 30 évben sokmindenről kiderült, hogy amit ők tudtak, nem mind volt jó...

Én gyerek nélkül is utáltam a vendégeket, szóval szerintem mostanra már mindenki megtanulta, jóllakottan érkezzen és ha lehet, széket is hozzon magának🤣

Kritikát, attól függ. Ha olyasmi, ami egy másik módszert erőltet, az nem érdekel. Egyszerűen megmondom, hogy én meg így csinálom, mert nekünk ez vált be, így jó nekünk, mások meg nem érdekelnek különösebben, ők csinálják úgy, ahogy nekik jó.

A kifejezetten személyem ellen szólót vagy bezzeg anyákhoz, illetve bezzeg gyerekekhez hasonlítgatást rosszul. Annak az utolsó látogatása volt😉

Ja, és bár mindketten bagoly típusúak vagyunk, a gyerekem se nagyon alszik éjfél előtt, hozzánk este 7 után kizárólag mentő, rendőr, vagy tűzoltó jöhet be.

#15

Én egy alkalommal megoldottam a látogatás kérdését. Másfél óra távolságról jelentkeztek be a papáék, mondtam, hogy így jó lesz. Előre egyeztettük, hogy tapasztalat alapján a baba kb 2-2,5 órát van ébren, 2 körül kel fel, addigra jöjjenek unokázni. Kis ebéddel is készültünk. Erre várunk, sehol senki. 4-re elfáradt a lányunk, bevittem altatni, és akkor szólalt meg a csengő, hogy megérkeztek. Én szóltam a férjemnek, hogy bent vagyunk, halkan beszéljenek a nappaliban, ha elaludt, jövök ki én is. Becsörtettek és követelték az unokát, csak bírja még fél órát, hát azért jöttek. A késés meg... beugrottak a boltba és elment az idő.

Mondtam, hogy ez van, a baba alszik, a férjemet tudják nézni, ha akarják, de fel nem keltem a picit. Fél órán belül elmentek és nem is jöttek jó sokáig. Én nem bántam. Egyik következménye az lett, hogy máig alig kérnek az unokákból és ünnepekkor nagy ajándék van, aztán el vagyunk felejtve, segítség nincs, de zaklatás sem.