Feleségem szerint nem nevelem a gyereket?

Menjen dolgozni a feleséged is, gyerek bölcsibe.

Az a baj, hogy baromi sok időt szán baromsàgokon való agyalásra.

Nem bántani akarom, mert tudom, hogy egy idő után belefásulnaz ember..

Valószínűleg nem érzi jól magát, emiatt nem jó éppen semmi, ami épp van.

Szóval, ha már nem ezen kell gondolkodnia, mert más leköti, akkor értékelni fogja azt, amennyit te töltesz a gyerekkel.

Viszont én nem vállalltam bolna úgy veled gyerekeet, hogy minden nap este érsz haza, érdemi idő nincs együtt, csak a hétvégén.

Összetenném a 2 kezem, ha a férjem legalább annyit csinálna mint te.

Nalunk 2 gyerek van. 8 hónapos a kicsi, 3 éves a nagy.

Most pl én a kicsit altatom, férjem 1 órája ért haza a pecázásból most a telefonját nyomkodja... a nagx meg ott játszik mellette, annyi nincs, hogy ránézzen, vagy legalább elvigye fürdeni.

Ha a kicsi elalszik (ami még kb fél óra) vihetem a nagyot és altathatom őt is.

Aztán csodálkozik miért duzzogok.

Én pl olyan családot nem is ismerek, mint amit a feleséged beállít. Ismerősi körben kb a te eseted is ritka.

Ez még mindig csak az egyik ember verziója..

Nálunk agglomerációban semmit nem foglalkoznak az apák a gyerekkel. Bent a városligeti játszón majdnem annyi apa van egyedül a gyerekkel, mint anya. Menő, felvilágosult területeken ez így van. És anyát nem egy hétre küldik el, hanem csajos programokra, egy két napokra, és csökkentenek a munkaidejükön. Kell nektek olyan sok pénz? Nem inkább gyerekezés kellene?

Mit csinálsz a programokon? Szerintem inkább az a baja, hogy mikor ott vagy sem teremtesz kapcsolatot a gyerekkel. Készülj fel belőle, ismerd meg. Tudd mit szeret, gondolj rá napközben, vigyél neki meglepetést, telefonálj haza videócseten, majd hétvégén ne csak elvidd és nézd, ahogy futkos az állatkertben, hanem guggolj le mellé, beszélgess sokat vele, meg ilyesmi..

Szerintem a személyes kapcsolatot hiányolja a feleséged, csak nem tudja megfogalmazni. Mellesleg ő minden nap otthon van, neki valóban "börtön" az a ház, bár inkább a gyerek..Gonoszkodik is rendesen, mert irigyel a feleség, dehát megzakkan.. amúgy ki ragaszkodik negyedórákra a napirendhez? Kicsit kényszeres, de lehet, hogy korábban is ilyen volt, nem?

Szerintem 8 órát dolgozik, 1-1 órát utazik, 1 óra az ebédszünet, amit le kell dolgozni. Nem túl családbarát helyzet, ez tény.

Egyrészt érthető, hogy ez a helyzet a párodnak megterhelő.

Másrészt az a probléma, hogy kellő önismeret hiányában nem látja át a saját érzéseit, és így semmi se jó neki. Ha a te sem vagy egy pszihológiai guru, akkor ebből könnyen játszmák alakulhatnak ki. Ez is érthető, de ezen lehet változtatni. Leghatékonyabb lenne közösen elmenni pszichológushoz. Ha ez nem megy, akkor felvértezed magad a legstabilabb nyugalmaddal, és úgy előadod neki a helyzetet. Nem mész bele semmilyen játszmába, nyugodt maradsz minden körülmény között, és a sérelmek felemelgetése helyett a megoldásra koncentrálsz. Akár írásban is rögzíthetitek, 2 hét múlva pedig újabb megbeszélés, szükség szerint módosítások. A folyamatot segíti, ha neked jó az önismereted.

Menjen el a feleséged is dolgozni, akkor majd együtt keltek reggel, ők hazaérnek fél 6 körül, te is hamarosan jössz, együtt vacsorázhattok, fürdethettek, azán hamarosan már úgysem fog 7-kor elaludni a gyerek.

Egyébként meg ő miért ül otthon a gyerekkel? Egy 2 évessel már egész nap lehet jönni-menni hét közben is, játszótérre, programokra menni. Menjen el dolgozni, aztán majd vágyik vissza a kényelmes "börtönbe". Szerintem unalmában insta anyukákat nézeget, azért gondolja úgy, hogy neki Mexikóban kéne nyaralgatnia, míg te vigyázol a gyerekre.