Mi mindenről kell lemondani, a gyerek születése után?

Simán el lehet menni már az egy hetes gyerek mellől is pár órára, én pl. boltban voltam. El ne hidd azt, hogy annyira durván vérzik a gátseb még egy hét múlva is, általában olyankor már a tisztasági betét bőven elég. A vérzés az első pár napban erősebb.

Gyerekkel nyaralás meg igazából a rugalmasság kérdése, hogy kinek mi fér bele.

Tessék nekem pl így nézett ki az életem a kórház után:

Begyulladt a gátsebem és az aranyerem. Nem tudtam leülni, mert olyan volt, mintha tüzes vasra ülnék, állva pedig ahhoz hasonló érzés volt, mintha ki akarna esni alul minden szervem + tüzes vas fájdalom. Tehát én csak feküdni tudtam, mert úgy csak kicsit fájt, két teljes hétig. Pedig intimtornától kezdve mindennel készültem a szülésre. Folyamatosan szedtem hashajtót, hogy a székletem kb víz legyen, mert így is bőgve tudtam csak vécére menni.

2 hétig mivel ugye csak feküdtem, a férjemnek kellett ellátnia, miközben folyamatosan mellettem volt a babám, aki csak akkor nem sírt, ha a mellemen volt. Úgy ettem, hogy feküdtem, és egy tálcáról vettem magamhoz a falatokat a feje fölött, miközben aludt. Kb 40 perceket aludt max, nem órákat, mert fájt a hasa. Mire elaludt, és próbáltam vele aludni, eltelt 20 perc, tehát 20 percet aludtam, majd üvöltött és keltünk és elölről minden.

Elhiheted, engem sem az zavart a legjobban, hogy pelenkában vagyok egész nap, mert ugye a vér ömlött belőlem hetekig (ilyen is van, hiába írják, hogy nem), hanem hogy magamat alig bírom ellátni, és közben ott van egy 0-24 órás feladat.

Amikor végre legalább az aranyér párnára le tudtam ülni, az is extrém megkönnyebbülés volt.

Az eleje volt különben nekem a legrosszabb, most már sokkal könnyebb, szokott játszani, nézelődni, akár barátnőkkel is tudok beszélni mellette 1 órát mondjuk, de minden agyonszervezés. Mikor kell menni, hova kell menni, mennyi idő odaérni, ki vigyáz a gyerekre, aki vigyáz rá, tudja pontosan mit kell vele csinálni, van e lefejve tej, elég lesz e, nekem fejni kell indulás előtt, vagy bedurran a mellem, ha magammal viszem, akkor vinni neki mindent, a legegyszerűbb helyekre is, csere ruha, pelenkák, stb, ahova megyünk van e pelenkázó lehetőség, tudok e szoptatni ott, ha nem, akkor mennyi ideig tudok maradni, amíg éhes nem lesz...stb.

Tényleg végtelen mennyiségű dolog van, amire nem is gondol az ember, hogy nem 3 perc megoldani, és jellemzően, mire mindent összepakolok, felöltözök, a gyerek felöltöztetve, akkor biztos lehányja magát, vagy bekakil, muszáj cserélni, borul a menetrend, előbb lesz éhes, meg kell állni vhol, ami nem volt tervben, stb...

Az alváshiány egy dolog, szerintem sokkal nehezebb, hogy az életed leosztódik 30 perces menetekre, hogy mi fér bele 30 percbe, mert utána kezdődik elölről minden. Ha tetszik ha nem. Ha nem etted meg az ebédedet pl 30 perc alatt, a gyerek akkor is felkel, üvölt, bekakil, és nem fog várni türelmesen még 5 percet, amíg befejezed.

Mindegy hogy mi nekünk hogy volt neked másképp lesz.

Első 2-3 napban kórházban vagy .az meg könnyebbek része.

57-nél a pont csak sajnos a kérdező lepontoz,mert nem akarja elhinni hogy van nagyon szar verzió is🤷‍♀️ nekem pl. Császárom lett,fürödni sem tudtam egyedül. Aztán olyan aranyerem lett, hogy azt hittem kiszakad a belem.Begyulladt a mellem, négykézláb kellett úgy szoptatnom,hogy közben a férjem masszírozta a mellem, eskü ez jobban fájt mint a császárhegem.

Az volt az utolsó gondolatom, hogy de jó lenne barinőzni.