Költözött ki v.ki közülünk Svédországba?
Eddig is fontolgattuk a költözést innen el, de most végérvényesen eldöntöttük, hogy megyünk. Legnagyobb célunk Kanada lenne de az ugye nem olyan egyszerű. Év végéig még biztos maradunk, én addig egy programban dolgozok akiket nem akarok cserben hagyni, így van időnk mindenre felkészülni, esetleg nyelvet tanulni. Viszont az ottani ovi-suli rendszerrel nem vagyok képben, hány éves kortól kötelező, mikor van ovi-suli váltás, stb.
Van egy szeptemberi gyerekünk aki most 5,5 éves, keresünk addig tanárt vagy valamilyen nyelvtanulási lehetőséget (angollal nem lenne gondja, ha valami csoda folytán kanada összejönne). Igazából miatta aggódom csak, hogy hogy fog tudni alkalmazkodni, magunk miatt nem, férjemnek nagyon jó szakmája van én igaz olyannal foglalkozom, amikhez a helyi törvények és jogszabályok ismerete szükséges de EV is vagyok, fotózom, ami egyre jobban kezd beindulni, ha eladunk mindenünket akár évekig ellennénk meló nélkül is (ezt azért írtam, hogy nem csupasz seggre mennénk a segélyért).
Szóval, van-e itt olyan, aki kint él gyerekkel, esetleg hasonló szituban ment ki gyerekkel, mennyire ment gyorsan a kicsinek a beilleszkedés, milyen gyorsan sikerült elsajátítania a nyelvet?
És a legfontosabb kérdés, nem bántátok meg, hogy ezt választottátok? Szerettek ott élni?
válasza:Köszi a választ, meg azt is hogy visszavettél az arcodból! 😉
#28
válasza:A gyerek miatt nem kell aggódni: az én nagyobbik fiam is 5,5 éves volt amikor kiköltöztünk Svédországba. Az elején biztos voltak nehéz napjai, de gyorsan belejött, 2-3 év múlva már a aki nem ismerte, nem hitte el, hogy nem itt született, ma meg már folyékonyan beszél svédül, angolul, magyarul és most tanulja a spanyolt.
A közbizonság valószínűleg környékhez kötött: nagyobb városok olcsó részein biztos vannak kihívások ezen a téren.
A nyelvet érdemes mihamarabb elkezdeni tanulni, mert a munkakeresésben mindenképpen előnyt fog jelenteni a nyelvtudás, és mihamarabb jó lesz legalább az egyikőtöknek munkába állni, mert elég drága tud lenni az élet.
Az egészségügyről nem tudok nyilatkozni, mert benne dolgozok, és nem tudom milyen kivülállóként. Az biztos, hogy nehéz lehet háziorvoshoz eljutni, és lehet, hogy minden alkalommal más orvossal fogsz találkozni. Azt elvárni, hogy magyar telefonszámon visszahívjanak, naivitásnak tartom: nem az akarás hiányzik, hanem a kórházi telefonról nem lehet (vagy csak nagyon macerásan) külföldi számot felhívni. Ha sürgős baj van, akkor az akutra be lehet menni telefonos egyeztetés nélkül is, de az megtörténhet, hogy azért 50-100 km-t kell autózni, ott meg egy fél napot várni, amíg rádnéz egy orvos.
Mi szeretünk itt élni, sokkal nagyobb a létbiztonságunk, több a szabadidőnk, nyugodtabb az életünk, többet tudunk utazni. A gyerekek jövőjét is biztosabbnak látjuk innen.
válasza: válasza: válasza: válasza:Biztos nem mennek, ami ott van kb olyan lehet mint amerikaba:D
En ezekhez tul konzervativ vagyok
utolsó, ezt nem értem.
Azért nem Bécs vagy NO., mert férjem angolul tud, németül semennyit, meg jobban tetszik maga az ország. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!