Tud a férjetek pelusozni? Szokott?

Hat évesen cseréltem először pelenkát az újszülött öcsémen. És igen, féltem én is. De inkább kicseréltem én, minthogy felkeltsem anyámat, aki végigvirrasztotta az éjszakát öcsi miatt.

Persze nagy volt a vidámság, amikor anyu felébredt, és látta, hogy fordítva van a pelenka. De akkor megmutatta, hogyan kell rendesen csinálni, és onnantól tudtam.

Szerintem hat évesen nem voltam okosabb, ügyesebb vagy bátrabb, mint egy felnőtt férfi. Szóval a férjed is simán meg tudná csinálni, csak épp nem akarja. Ennek szerintem is az lesz a vége, hogy majd nem tudja, hova jár a gyerek iskolába, ki a tanító néni, úgyhogy szóba sem jöhet, hogy ő menjen szülőire. Nem tudja majd, hova kell vinni fejlesztésre, különórára, orvoshoz, úgyhogy rád marad a logisztika. Nem tudja majd, aktuálisan hányas lába van a gyereknek, úgyhogy a zoknivásárlás is a te programod lesz...

Nem lenne a gyereknek semmennyire sem traumatikus az, hogy az apja először fél éves korában pelenkázza, ha egyébként az apjával rendes kapcsolata lenne. De a kérdező írja, hogy a férj akkor sem veszi fel a gyereket, ha mondjuk a hasa fáj, inkább csak cirógatja. Na az nem rendes szülő-gyerek kapcsolat, így tényleg zavarhatja a gyereket egy hirtelen jövő közelség.

(Amúgy a gyereknek nem olyan a pelenkázás, mintha minket felnőttként pelenkáznának. Nekik a meztelenség még természetes, semmennyire nem élik meg rosszul. Olyan, mintha zoknit cserélnénk rajtuk.)