Más is így csinálja vagy én "tolom túl" az anyaságot?
Tudom, hogy különbözőek vagyunk, vannak fokozatok, ez így van rendjén. A kérdésemnek nem az a célja, hogy szuperanyának kiáltsam ki magam, bár felkészültem a leforrázó kommentekre. Aki szeretné, meg fogja érteni a kérdésem lényegét, aki pedig iderak valami "kedveset", az vszleg nem feccölt bele túl sok energiát.
Három gyerekem van, imádom Őket, voltaképpen Értük élek addig a mértékig, amíg sztem normális. Most tértem vissza a legkisebbem mellől dolgozni, Ő bölcsis, a nagyobbak kisiskolások. Nyilván az a legfontosabb célom, hogy a gyerekeimet boldognak lássam, de emellett a férjem, én magam is fontos vagyok: imádom a munkám, tele vagyok tervvel, boldog vagyok, hogy újra dolgozom.
Beszélgettem kolléganőkkel, megleptek a kérdéseikkel, válaszaikkal. Nálunk evidens, hogy a gyerekek (amikor otthon vannak, nyilván a suliidőszakban más) minden nap főtt ételt esznek (általában két napra főzök nagyobb adagot, de ha elfogy, újra főzök) , én főzök, de a férjem is simán elkészít mindent. A kolléganők meglepődtek, hogy minden nap főzünk, szerintük ez munka mellett tarthatatlan.
Heti nagybevásárlásokra járok, ha hétközben fogy, töltögetem a hűtőt, mert azt szeretem, hogy a gyerekeimnek napi szinten minden megvan, amit megkívánnak, jóleső érzéssel nyitják ki a hűtőt, legyen mindig tele. A kolléganők napi szinten vásárolgatnak, azt eszik, amit épp otthon találnak, az sem baj, ha nincs főtt kaja, kong a hűtő az ürességtől, azt veszik meg, amit aznap meg is esznek.
Ne értsetek félre, nem központi kérdés az életünkben az evés, persze, szeretünk enni, inkább csak egy alapvető igényem, hogy jól tartsam a számomra legfontosabb embereket, semmiben ne szenvedjenek hiányt. Én is ezt kaptam gyerekkoromban az anyukámtól, evidens, hogy ezt a gondoskodást viszem tovább.
Napi szinten programokat csinálunk a gyerekekkel, még munka után is, ha csak egy bicajozás, már az is közös minőségi program. Persze, suliidőben nem túráztatom az amúgyis is fáradt gyerekeimet, de ilyenkor a nyári szünetben alig várják, hogy hazaérjek és csináljunk együtt valamit (a férjem tanár, a szünetben Ő van a gyerekekkel napközben). Ezen is meglepődtek a kolléganőm, hogy nekem a munka után még van erőm, kedvem bicajozni, játszóterezni vagy otthon társasozni, birkózni a gyerekekkel. Most hétvégén strandoltunk, a két nagyobbal moziztunk, szombat este koncerten voltunk (anyum altatta a legkisebbemet). A kolléganőim többsége a nyaralás alatt szokott ilyen programokat csinálni a gyerekekkel, egyébként pedig mindenki elvan, mint a befőtt. Én alig várom, hogy kikapcsolódjunk, új élményeket gyűjtsünk a gyerekekkel. Persze, Nélkülük is jól elvagyunk, szoktunk a férjemmel havi egyszer (vagy 5-6 hetente, amikor anyukám vállalja a gyerekeket) gyerekmentes napot (két napot) tartani, persze, a legkisebbem még nem aludt nélkülem, de Ő szuperalvó, Mellette ki lehet otthon is kapcsolódni.
Na, ezek jutottak eszembe, Nálatok ezek hogy mennek?
Leginkább dolgozó, többgyerekes szülők véleményére vagyok kíváncsi. A minősítgetéseket pedig spóroljuk meg magunknak! Köszönöm.
válasza:"A kolléganők napi szinten vásárolgatnak, azt eszik, amit épp otthon találnak, az sem baj, ha nincs főtt kaja, kong a hűtő az ürességtől, azt veszik meg, amit aznap meg is esznek."
Az ilyeneknek minek család? Ez egyetemista szingli tengő-lengő élet, leugrunk a mekibe és kész stílus.
Te csinálod jól, a gyerekeknek ez a családi milliő a megfelelő.
válasza:
válasza:Szellemi munkát végzek, egy gyerekem van 8-14.30ig vagyok.
Reggel 6kor kelek, elkészülök, 6.40kor keltem a gyereket, 7kor viszem a bölcsibe. 8ra beérek dolgozni, 15.30 körük vagyok érte a bölcsiben, 4 körül hazaérünk. Ilyenkor rendet teszek, felporszívózok, uzsonnázunk, kutyát ellátjuk, máris 5-6 óra van. Ilyenkor vagy boltba megyek vagy kerti munka vagy főzni állok neki máris este 8. De mind nem fér bele...mindent nem lehet.. biciklizni 2 hete nem jutunk oda mert hipp hopp este 8 vacsora, fürdetés, altatás.
Azért nem csak főzés meg játék van, ezer más kötelesség. Nagyon ügyes vagy, jár egy kockacukor neked.
válasza:Nem tudom, hogy túltolod-e, de én nem tudnék így élni, mint ti. De mi egészen más eletvitelre vagyunk berendezkedve. Nálunk eleve nagy a korkülönbség, van két fiunk, egy mindjárt 14 éves leendő nyolcadikos és egy 5 és fél éves leendő nagycsoportos. Kisvárosban lakunk, ahol nem nagyon van programlehetőség. Én helyben dolgozom 8-tól 4-ig,a kicsi itt jár oviba, én hozom, viszem. A férjem 20 km-t megy oda is vissza is dolgozni, a nagy úgyszintén, amikor suliba megy, vonatkoznak naponta. A sulis 3 körül ér haza, itthon ebédel, tanul, utána örül, hogy lyuk van a fenekén, el nem tudnám rángatni sehova már este 6-7 körül, olvas, gépezik, haverokkal beszélget, videót néz. A férjem eleve 7-re ér haza, mert 5-ig dolgozik, és sokszor még itthon is le kell ülnie folytatni.
Én a kicsivel fél 5 körül érek haza, ha nem kell boltba menni, de én munka után rögtön biztos, hogy nem esek neki főzni, kell egy minimális szünet legalább. A délután nagy része elmegy olyanokkal, hogy mosás, teregetés, pakolás, porszivozni is gyakran kell a macskák miatt, max arra van idő, hogy itthon játszunk kicsit, és ha nem főzünk másnapra, akkor miután a kicsi alszik, hárman nézünk valami filmet, vagy játszunk valami komolyabb tarsast. Egy héten kb 2-szer főzünk, plusz hétvégén. Bevásárlás 1-2 hetente kiszallitassal. Kimozdulás max hétvégén, de akkor se mindig, mert mint mondtam, helyben semmi nincs, vonattal nagyon macera tud lenni, autóval meg rizikós, mert a kisebbikem rosszul van a kocsiban országúton, az meg itt elkerülhetetlen.
Mellette állandóan van valami intézni való, egy héten simán háromszor bemegyek a megyeszekhelyre vonattal (és gyerekkel általában), olyankor hét előtt mi se érünk haza, de ez nem program, hanem feladat, szóval ha munka után épp nincs külön dolgom, már örülök, hogy van egy kis nyugtom.
Plusz van egy gerincbetegségem, ami sokszor korlátoz, ha elkezd fájni, akkor tudom, hogy most fék és nincs joves menes, mert különben hónapokig nem leszek munkaképes.
válasza: válasza:Meg lehet kövezni, de én 6-tól kettőig dolgozok, és így sincs időm azokra, amire neked van.
Hajnali 4-kor kelek, mert 4:49-kor indul a buszom. A busz beér 5:10-re. Veszek magamnak a boltba kaját, mire beérek, 5:40-5:45.
A munkahelyen kidolgozom a belem (fizikai munka, árufeltöltés, pénztárazás), és mivel nem engednek el 10 perccel előbb, így a 15:20-as busszal tudok csak menni. 3 óra fele gondolhatod, hogy a tömött buszokon - ahol állni nincs hely, nemhogy ülni - milyen meleg van, így mire beér a buszom, addigra azt is kiizzadom, amit kipisilnék. Legelső dolgom venni egy zuhanyt vagy fürdőt, ott ellazulok, ott van, hogy fél 5. Már 5-kor ragad lefele a szemem, így csak 2-3 naponta főzök. Este 7-kor a gyerekek fürdése előtt van egy gyors rendrakás a gyerekekkel, mennek fürdeni. Amíg ők fürdenek, átnézem a matek leckét.
válasza: válasza:#48
Nagyon sok családban nincs 2 jogsi 2 autóval..És? Kötelező?
Pont ezért tart itt a világ ahol, mert már lassan ciki vonatozni, buszozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!