Más is így csinálja vagy én "tolom túl" az anyaságot?
Tudom, hogy különbözőek vagyunk, vannak fokozatok, ez így van rendjén. A kérdésemnek nem az a célja, hogy szuperanyának kiáltsam ki magam, bár felkészültem a leforrázó kommentekre. Aki szeretné, meg fogja érteni a kérdésem lényegét, aki pedig iderak valami "kedveset", az vszleg nem feccölt bele túl sok energiát.
Három gyerekem van, imádom Őket, voltaképpen Értük élek addig a mértékig, amíg sztem normális. Most tértem vissza a legkisebbem mellől dolgozni, Ő bölcsis, a nagyobbak kisiskolások. Nyilván az a legfontosabb célom, hogy a gyerekeimet boldognak lássam, de emellett a férjem, én magam is fontos vagyok: imádom a munkám, tele vagyok tervvel, boldog vagyok, hogy újra dolgozom.
Beszélgettem kolléganőkkel, megleptek a kérdéseikkel, válaszaikkal. Nálunk evidens, hogy a gyerekek (amikor otthon vannak, nyilván a suliidőszakban más) minden nap főtt ételt esznek (általában két napra főzök nagyobb adagot, de ha elfogy, újra főzök) , én főzök, de a férjem is simán elkészít mindent. A kolléganők meglepődtek, hogy minden nap főzünk, szerintük ez munka mellett tarthatatlan.
Heti nagybevásárlásokra járok, ha hétközben fogy, töltögetem a hűtőt, mert azt szeretem, hogy a gyerekeimnek napi szinten minden megvan, amit megkívánnak, jóleső érzéssel nyitják ki a hűtőt, legyen mindig tele. A kolléganők napi szinten vásárolgatnak, azt eszik, amit épp otthon találnak, az sem baj, ha nincs főtt kaja, kong a hűtő az ürességtől, azt veszik meg, amit aznap meg is esznek.
Ne értsetek félre, nem központi kérdés az életünkben az evés, persze, szeretünk enni, inkább csak egy alapvető igényem, hogy jól tartsam a számomra legfontosabb embereket, semmiben ne szenvedjenek hiányt. Én is ezt kaptam gyerekkoromban az anyukámtól, evidens, hogy ezt a gondoskodást viszem tovább.
Napi szinten programokat csinálunk a gyerekekkel, még munka után is, ha csak egy bicajozás, már az is közös minőségi program. Persze, suliidőben nem túráztatom az amúgyis is fáradt gyerekeimet, de ilyenkor a nyári szünetben alig várják, hogy hazaérjek és csináljunk együtt valamit (a férjem tanár, a szünetben Ő van a gyerekekkel napközben). Ezen is meglepődtek a kolléganőm, hogy nekem a munka után még van erőm, kedvem bicajozni, játszóterezni vagy otthon társasozni, birkózni a gyerekekkel. Most hétvégén strandoltunk, a két nagyobbal moziztunk, szombat este koncerten voltunk (anyum altatta a legkisebbemet). A kolléganőim többsége a nyaralás alatt szokott ilyen programokat csinálni a gyerekekkel, egyébként pedig mindenki elvan, mint a befőtt. Én alig várom, hogy kikapcsolódjunk, új élményeket gyűjtsünk a gyerekekkel. Persze, Nélkülük is jól elvagyunk, szoktunk a férjemmel havi egyszer (vagy 5-6 hetente, amikor anyukám vállalja a gyerekeket) gyerekmentes napot (két napot) tartani, persze, a legkisebbem még nem aludt nélkülem, de Ő szuperalvó, Mellette ki lehet otthon is kapcsolódni.
Na, ezek jutottak eszembe, Nálatok ezek hogy mennek?
Leginkább dolgozó, többgyerekes szülők véleményére vagyok kíváncsi. A minősítgetéseket pedig spóroljuk meg magunknak! Köszönöm.
válasza: válasza:A férjem introvertált, ezért szoktam néha egyedül útra kelni a gyerekekkel mondjuk egy strandra vagy anyukámmal, aki segít a gyerekek körül. Persze, a férjem is gyakran jön velünk, hiszen Ő is részese szeretne lenni a programjainknak, de semmi sem kötelező. A gyerekek most még hozzám hasonlóan nagyon pörgősek, talán a nagyobbik lánykám elmélyülősebb típus, aki imád rajzolgatni, kézműveskedni, de Neki is adunk erre lehetőséget. Azért ne úgy képzeljük el, hogy reggeltől estig úton vagyunk! Hétvégén általában félnapos programokat szoktunk szervezni, hiszen nálunk a bölcsisem még egyszer alszik. Ha délelőtt kalandozunk, akkor a délután otthon molyolós, medencézős idő, ha délután mondjuk mozizunk, akkor délelőtt tesszük otthon a dolgunkat. Ezek a hétvégék, suliszünetek. Suliidőszakban, amikor már én is dolgozom, délután alapvető házimunkát kell csak végeznünk, nem kell minden nap, de még kétnaponta sem kell mosni, hiszen tele vagyunk ruhával, elég hétvégén, valamint hétközben mondjuk 1-2-szer,ami azért nem sok idő, bepakolással, teregetéssel együtt nettó 20 perc (nyilván a mosási időt nem számolom, a gép elmos magában). Széthagyott ruhákat, frissen mosott ruhákat megint percek alatt el lehet tenni. A gyerekek parkolnak maguk után (nem mindig kedvvel teszik ezt, de megteszik), amúgy pedig minden otthoni munkát ketten végzünk a férjemmel,pl. egyikünk kikészíti a vacsorát, amíg a másikunk helyrerázza a lakást a délutáni játékidő után. Eközben a gyerekek hármasban fürdenek a kádban, nyitott ajtó mellett látom, hallom Őket. A kicsi is beül Hozzájuk, imád Velük fürdeni. Nekem ilyenkor szokott lenni egy 20-25 percem picit összerántani a lakást.
Takarítani hétvégéken szoktunk ketten a férjemmel, úgy 2 óra alatt megvagyunk, a gyerekek addig elszöszmötölnek, utána együtt vagyunk. De ez sem kötelező, ha egyikük behúzódik a szobájába, megteheti, békén hagyjuk. De az a jellemző, hogy imádják a programokat. Nem gondolom, hogy egy jól beosztott hét/hétvége hosszútávon kiégéshez vezet. Azt leírtam a kérdésben, hogy suliidőben nem rángatom a fáradt gyerekeket, bár néha akkor is kiruccanunk röviden valamerre. Otthon tanulni eddig még nem kellett, szerencsénk van a sulinkkal, nem hoznak haza leckét, a férjem nem is engedné, hogy otthon tanuljanak az egézsnapos suli után. A férjem szokott dolgozgatni otthon a gyerekek lefekvése után (heti pár alkalomról beszélünk).
válasza:
válasza: válasza: válasza:Szerintem még kellene pár nagybetűvel írt személyes névmás Róluk, hogy elhiggyük, mennyire szuperanya vagy.
Mit vársz amúgy? Hogy szidjuk a kollégáidat? Hogy fényezzünk téged? Hogy idekommentelhesd 40 sorban, mennyire fantasztikus a családotok? :D
,,A minősítgetéseket pedig spóroljuk meg magunknak! "- de hát pont te kezdted a kérdéseddel! Hiszen áthallatszik az ítélkezés a soraid között.
Ha valóban arra lettél volna kíváncsi, hogy kinél hogy zajlik az élet, akkor feltetted volna ezt a kérdést: Többgyerekes szülők, nálatok hogy néznek ki a mindennapok (napirend, iskola, programok, bevásárlás, stb.)?.
válasza:Napi szinten programokat csinálni nem jó ötlet, mert mikor van idejük kicsit magukban lenni, olvasgatni, molyolni, az is kell.
Nem látom az írásból, hogy a gyerekeknek lennének barátai, akik jönnek, vagy a tieid mennek hozzájuk.
Csodálkozom azon is, hogy a gyerekek iskola időben otthon nem tanulnak semmit.Mert apuka nem engedi. Akkor mikor olvas kötelezőt a gyerek, mikor gyakorol rá valamire.
Azt sem tudom elhinni, hogy a napi házimunka csak ennyi időt venne igénybe, szóval kicsit hitetlen vagyok.
De mint írtad, minden család máshogy él és működik.
válasza:Valószínűleg kicsit túl tolod azok szerint akik nem így élnek, valószínűleg nem tolod túl azok szerint akik így élnek és valószínűleg még jobban túl lehetne tolni azok szerint akik még jobban túltolják.
Ha nektek így jó, akkor semmi gond. Másnak meg máshogy jó. Szörnyűlködni egymáson meg mindig lehet, ha nem ezért hát másért. 😂
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!