Miért retardáltak a mai gyerekek?
Pontosítom a kérdést : miért retardált a mostani kisgyerekes szülői korosztály? Mert nem szerencsétlen gyerek hibája, hogy olyan amilyen.
Rengeteg ismerősöm van, aki most épp kisgyermeket nevel és nagyon kevés kivételtől eltekintve elég elkeserítő a helyzet. Nem csak én állítom ezt, találkoztam az általános iskolai osztályfőnökömmel, aki most vonult nyugdíjba és ő is megerősített ebben. Konkrétan iskolaérettségi problémák hadával kell szembenézniük, alapvető készségek (fenék kitörlés, cipő felvétele - nem ám bekötése, villa megfelelő használata) hiányoznak. A gyerek nem tud nyugodtan megülni, figyelni 1 percig sem. A tabletet bezzeg nyomkodja órákig. A tanárnő állítása szerint a 2008-9 után született gyerekeknél exponenciálisan nőttek a gondok. Úgy hívja őket, hogy “tablet-generáció”.
Úgy fogalmazott, hogy a 2000 előtt születettekkel nem volt semmilyen probléma, aztán ott elkezdődött valami. De a mostaniak egyre rosszabbak és rosszabbak. Mik a tünetek?
- A kukaság. Népbetegség lesz lassan, hogy 2,5 éves koráig nem szólal meg értelmesen a gyerek. A szülei meg ráhagyják. Utána is csak valamilyen hangképzési rendellenességgel, tőmondatokban hajlandó csak kommunikálni.
- Hiszti 0-24. Üvölt a gyerek és ráhagyja. Konkrétan földhöz veri magát bárhol, bármikor. Egyszer próbáltam meg ezt eljátszani, sosem felejtem el milyen leszúrást meg fülest kaptam érte édesanyámtól. Utána nem feszegettem.
- Rongálás. A tulajdon tiszteletének teljes hiánya. Anyuka nem törődik vele, hogy a lakkozott bútoron karistolja a gyerek az evőeszközt - mindezt vendégségben.
- Szobatisztaság. Óvodában már szinte normális, hogy pelenkázzák a lurkókat. Régen volt 1-2 aki bepisilt délután a szundi alatt, de olyan aki éber állapotában nem tudta használni a WC-t, egy sem. Most a 3 évesen pelenkában flangáló gyerek az teljesen normális.
- A mini diktátorok. Konrétan a gyerek irányítja a családot, az ő kénye-kedve szerint történik minden. Még csúnyán sem szabad ránézni, mert milyen traumája lesz. Zéró respektet mutatnak ezek a lurkók az idősebbek felé.
- az önállóság teljes hiánya. Iskolás gyerekek mellett is ott kell strázsálnia valakinek minden egyes percben, nem hagyhatjuk egyedül szegényeket. Teljesen életképtelenek, egy szendvicset nem tudnak maguknak megcsinálni. Óriásbébiket pátyolgat a nagymama amíg bevásárol anyuka kemény fél órán át.
Mi történt, ami ezt eredményezte? A 80’-as, 90’-es évek szülöttei mért így kezdték nevelni a gyerekeiket, amikor ők még nagyrészt normális alapokat kaptak?
Pont erről beszélgettünk tegnap este a férjemmel. :) Az óvónők és a tanítók/tanárok is mondják, hogy egyre ijesztőbb a felhozatal, régen a viselkedési problémák ritkák voltak, aztán minden csoportba jutott egy-egy gyerek, most pedig már több gyerek is van csoportonként, akivel kiemelten kellene foglalkozni. Van, aki azért olyan, amilyen, mert nem foglalkoznak vele, egyszerűen figyelemhiányos és neveletlen, rajta legalább tudnak segíteni az óvónők (bár ahogy mondják, szeptemberben szinte elölről lehet kezdeni velük). Viszont sok gyerek komoly más problémával küzd, rengeteg lett az ADHD-s és autista.
És a kérdés, amin te is és mi is gondolkoztunk: vajon mi okozhatja ezt? Mi arra jutottunk, hogy a gondok egy részét okozhatja a terhesség alatti táplálkozás (sok feldolgozott élelmiszer, tartósítószerek, stb.), lehet, hogy vannak olyan adalékok/tartósítók, amik koraterhességnél idegrendszeri elváltozást okozhat az arra hajlamosaknál. Aztán ott a munkahely, ahol hajtani kell, munka után nincs időd/energiád még elmenni sétálni mondjuk a gyerekkel. De biztos, hogy van ezen kívül egy csomó más ok is, nagyon jó volna, ha erre egy normális kutatás indulna.
Mennyit gondolkozom ezen, te jó ég! 11-12 éves gyerekeket tanítok jelenleg. Elképesztő mennyire kiveszett a gyerekekből a logika, meg a talpraesettség. És az a legkisebb probléma, hogy minden alapvető információt 15x kell a szájukba rágni. Óriási a generációs szakadék… Van egy 16 éves öcsém, még az ő korosztálya is mérföldekkel életrevalóbb, pedig ők már bőven az internet világában szocializálódtak.
Az, hogy ez így alakult, valószínűleg rengeteg tényezőből áll össze, de én egyértelműen a telefont/tabletet stb. tartom a legnagyobb nehezítő körülménynek.
A gyerekek pici koruktól kezdve hatványozottan kapják az ingereket a kütyük által, így minden más, ami a való életben van, unalmassá válik. Alig van például gyerek manapság, aki szeret rajzolni.
Szép lassan kiveszik a kreativitás, a probléma megoldó képesség…
Láttam első osztályos gyereket ökölbe szorítva fogni a ceruzát (ahogy a kiscsoportos óvodások rajzolnak), és láttam 8-9 éves gyereket, akire tépőzáras tornacipőt adtak, mert még mindig nem tudott cipőt kötni.
Persze ez nem valami boomerkedő, technológiaellenes teória. Abszolút elismerem a pozitív oldalát is.
DE! Lehet, hogy a pici gyereknek elsősorban nem digitális eszközzel kéne lekötni a figyelmét, és a nevelést nem az óvónőkre/tanítónőkre hagyni.
Pont az ilyen jellegű változások miatt kéne az oktatást megreformálni.
Szerintem ez a hülye felgyorsult világ. A szülő csak kapkod össze vissza, stresszeli a munka, és a gyereken próbál időt spórólni. Na meg ma mindenki kiakar teljesedni, és a saját boldogságát hajtja. Nem sokan képesek magukat alárendelni egy gyereknek (és nem a kiszolgálást értem ezalatt, hanem a minőségi időt akkor is ha pihenne, vagy épp a hobbyjával akarna foglalkozni)
Én is láttam példát amikor anyuka hazamegy, lepihen, a gyerekeket meg berakja a konzol elé. 5 évesen két összefüggő mondatot nem tudott elmondani a kicsi...persze ha hisztizik mindent megkap, mert úgy az egyszerűbb.
De azért sok ellenpéldát is látok szerencsére. Nagy városban élek, kutyával tehát sokat sétálok. Sok gyerek tényleg meg lep milyen szépen kérdezi, hogy megsimogathatja-e a kutyám. Vagy épp csak annyira jön oda hogy láttam-e a helikoptert ami elrepült felettünk.
Ha tudnad hany szulo mondta azt a kornyezetemben, hogy nem fog az 1 eves gyerek kezeben lenni a telefon…
Megsugom, mindegyik a telefonnal nyugtatja azota is a gyereket. Ha hisztizik, sir, nesze itt a telefon, igy anyukanak persze minden sokkal konnyebb. Egyutt tanulasrol vagy ilyesmirol szo sincs. Az egy-ket eves gyerek szo szerint csak telefonnal a kezeben eszik, es a szulo rahagyja.
Szetinem egyik ok hogy most már mindenkit is diagnosztizálnak valamivel.
Én végigküzdöttem az általánost. Rendszeresen figyelmeztetések hadát kaptam de nem értettem, plusz irodalom, nyelvtan, történelem szörnyen ment, valamiből minden évben javító vizsgáznom keltett.
Középiskolára már megszoktam a dolgok működését.
Egyetemi tanárom hívta föl a figyelemét hogy nekem enyhe autizmus spektrum zavarom van és diszlexiás vagyok.
Annyira nem vagyok idős, 1991 ben születtem
HA most minden diszlexiást fölmentenek humán tárgyak alól akkor ős sosem fog olvasni meg írni megtanulni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!